|
Mac Taylor lánya
Egyéb információ:
Rajongói vonal: egyéb
Típus: romantikus, dráma
Korhatár: 14
Írta: Bells
Honlap: hamarosan
Tartalom: Mac Taylornak van egy 24 éves lánya Isabella Taylor. Bella festőként dolgozik,és egy ideje titokban Danny Messerel jár. Eközben New Yorkot egy sorozatgyilkos tartja rettegésben. A gyilkos már 5 nőt megölt,és még nem is sejtik,hogy a következő kiszemelt Bella.
Mac Taylor lánya
Danny meztelen mellkasán pihentettem a fejem, majd így szóltam.
- Min töröd a fejed? –kérdezte kedvesem.
- Hmm?- kérdeztem vissza.
- Azt kérdeztem, min töröd a fejed?
- Ja csak, azon tűnődöm, hogy mit fog apa szólni hozzánk. Egy csomószor elmondta, hogy ha lehet, ne járjak olyan emberrel, akinek köze van a rendőrséghez. És most tessék, teljesen belestem az egyik kollegájába.
- Ezen most ne törd a fejed. Ha szeretnéd, elterelhetem a figyelmedet. -mondta majd egy csibészes mosolyt küldött felém.
- Próbáld meg! –mondtam mosolyogva.
Felém hajolt majd megcsókolt, és újra birtokba vettük egymás testét.
*Később*
Mikor hazaértem, apu már otthon volt. Láttam rajta, hogy még mindig gondterhelt az arca.
- Szia apu!- köszöntem neki.
- Szia Bells!- köszönt vissza- Merre voltál, és miért nem vetted fel a telefonod? -kérdezte idegesen. Hiába voltam már felnőtt, mióta ez az őrült gyilkos fiatal nőket rabol el, majd kegyetlen módon megkínoz és megöl, azóta nagyon aggódik értem. Ezt meg is értem.
- Bocsi! A műterembe voltam, a telefonom pedig lemerült! -mondtam neki, miközben arra gondoltam, hogy lassan el kell neki mondanom az igazat Dannyről és rólam.
- Máskor kérlek, hívj fel! Nagyon aggódtam érted!
- Jó rendben! Kérlek, ne haragudj!- odaléptem hozzá és megöleltem.
Ekkor megszólalt a telefonja.
- Taylor! -szólt bele a készülékbe. - Rendben 10 perc és ott vagyok!- mondta majd letette a telefont.
Láttam elgyötört arcát.
- Újabb áldozat?- kérdeztem, de tudtam a választ.
- Igen! Zárd be jól az ajtót! És ne engedj be senkit! Ha bármi van, hívj!
Tudtam, hogy nagyon félt, de ezt már néha túlzásnak éreztem.
- Nyugi apa! Nem lesz semmi gond! Menj, várnak rád! Kérlek, vigyázz magadra!- szóltam utána.
Közelebb lépett hozzám, majd a fejem búbjára nyomott egy puszit.
- Én mindig vigyázom!- felelte, majd elindult.
Bementem a szobámba, elővettem egy vásznat, majd festeni kezdtem. A kép felénél tartottam, mikor csörgött a telefonom.
- Bella Taylor!- szóltam bele.
- Mike Jhonson tűzoltóparancsnok vagyok! Sajnálattal közlöm, hogy a műterme leégett. Pár képet sikerült megmentenünk.
A tűzoltó szavába vágtam.
- Már is indulok.
Felkaptam az asztalról, a kocsim kulcsát, majd elviharoztam. Kint már korom sötét volt. A műtermem nem valami forgalmas úton volt. Mikor odaértem, láttam,hogy a műtermemnek semmi baja.
- Ki a fene szórakozik?- kérdeztem magamtól. Ekkor egy nagy csattanást hallottam, majd minden elsötétült.
*Kicsivel később*
A műtermétől pár kilométerre egy járőr megtalálja Bella törött kocsiját. Helyszínelőket hív. Stella és Sheldon megy ki.
Nekiállnak a nyomok rögzítéséhez. Stella megtalálja a kocsiban, Bella jogosítványát.
- A rohadt életbe!- szólalt meg idegesen.
- Mi a gond Stella?- kérdezte Sheldon.
- Ez Bella kocsija, a gyilkosunk ezúttal Őt kapta el.
* Eközben egy sötét szobában*
A fejem iszonyatosan fájt, kinyitottam a szemem, de korom sötét volt. Nem bírtam megmozdulni. Mikor a szemem alkalmazkodott a sötétséghez, nagy nehezen kivettem, hogy meg vagyok kötözve.
- A francba!- csak ennyit bírtam kinyögni. Ekkor újra elsötétült minden.
*A laborban*
Mac és Danny éppen egy videofelvételt elemeztek.
Stella és Doki lépett be hozzájuk komor arccal.
- Mac beszélnünk kell!- szólalt meg Sheldon
- Újabb eltűnt nő?- kérdezte
A két helyszínelő egymásra nézett.
- Mac az elrabolt nő Bella!- mondta végül ki Stella
- MI?- kérdezett vissza egyszerre Mac és Danny.
- Nem lehet, hogy csak tévedés?- kérdezte Taylor
- Sajnos nem! Egy járőr találta meg az összetört kocsit. A kocsiban pedig megtaláltuk Bells igazolványát
- Lehet, hogy csak baleset volt,és már kórházba szállították!- vettette fel kétségbe esetten Danny
- Sajnos, minden jel arra mutat, hogy a sorozatgyilkos elrabolta. Minden úgy volt, ahogy a többi helyszínen is.
Danny egy nagyot csapott az asztalra, Mac pedig még mindig csak bámult maga elé, majd elviharzott az irodájába.
Egész éjjel Isabella kocsiját vizsgálták, de nem bukkantak semmi nyomra. Reggelre már az egész labor ezzel az üggyel foglalkozott.
Mikor újra magamhoz tértem, már valamivel világosabb volt. Hallottam miközben valaki járkált a szobában.
- Remélem nem voltam nagyon udvariatlan. Isten hozta élete utolsó napjainak helyszínén. -mondta egy eltorzított hang.
- Ki maga? - kérdeztem vissza.
- Azt hittem, erre már rájött. Elvégre az egész város tőlem retteg. - felelte kacagva.
Ekkor jöttem rá, hogy a sorozatgyilkos csapdájába estem. Éreztem amint arcomon sorra gördülnek le a könnyek. Odalépett hozzám, fejemet erőszakosan maga felé fordította.
- Na azért ennyire nem szörnyű a helyzet! Van még pár napod hátra! Ha jó kislány leszel, még búcsúlevelet is írhatsz.
Arcát maszkkal takarta el.
- Biztosan szép temetést rendez magának az apja.
- Dögöljön meg!- feleltem neki.
- Köszönöm a jókívánságot!
- Megölhet, ha akar, de az apám nem fog addig nyugodni még meg nem találja magát, és rács mögé nem kerül.
Már két nap telt el, Bella eltűnése óta. Mac mióta megtudta, egy percet sem pihent. Folyamatosan nyomok után kutatott a csapatával együtt.
Eddig sajnos semmi nyomra nem bukkantak. Egyre kevesebb a remény, hogy életben találják meg a lányt.
Nem tudom, hány órája vagy napja vagyok fogoly. Nem érzékelem az időt. Néha a fogvatartóm magamra hagy. Ilyenkor próbálok segítséget kérni, de rájöttem,hogy senki sem hall. Mostanra feladtam a reményt, és megpróbáltam beletörődni a halálba.
Mac éppen az irodájában ült, és lánya fényképét nézte, mikor Flack jelent meg.
-Mac lehet, hogy meg van Bella! Egy hajléktalan a régi hajógyár épületéből egy férfit látott távozni, majd segélykiáltást hallott. Nem, mert bemenni, de értesített minket.
Taylor nyomozó nem mondott semmit, hanem felpattant helyéről és elindult a garázs felé. Don és a csapat is így tett.
Fél óra múlva már a megadott helyszínen voltak. Az épületet kommandósok vették körül.
Mac beleszólt egy hangszóróba.
- Ha van valaki az épületben, felemelt kézzel jöjjön ki!
Megismertem Don hangját.
- No, lám-lám! Tudtam, hogy meg fognak találni mielőtt még késő lenne!
Láttam, hogy pánikba esik.
- Ebben nem lennék olyan biztos.
Ekkor egy pisztolyt rántott elő. Majd egy lövés dörrent. Fájdalom nyílalt a hasamba, majd elsötétült minden.
Valami furcsa csipogó hangra lettem figyelmes. Kinyitottam a szemem a fény nagyon erős volt. Éreztem amint egy kéz pihen a kezemen.
- Apa? -kérdeztem- Majd újra megpróbáltam kinyitni a szemem. Ezúttal sikerrel jártam. Igaz a fény nagyon bántotta a szemem. Egy kórteremben voltam.
- Itt vagyok kicsim! -mondta. Majd éreztem, hogy könnyeim újra elerednek.
- Most már semmi baj! Nem fog többé bántani! Féltem, hogy elveszítelek! Mindenki nagyon aggódott értett. A többiek is itt vannak a kórterem előtt.
- Danny is itt van?- kérdeztem
- Igen Ő is!- válaszolta.
- Apa, tudnod kell, hogy Ő és én…
- Már tudom!
- Honnan?- kérdeztem tőle.
- Elvégre helyszínelő lennék!
- És nem haragszol?
- Ha boldog vagy mellette nem. - felelte mosolyogva- Most kimegyek egy kicsit és beküldöm Messert.
- Köszönöm! -mondtam, majd távozó apám után szóltam- Nagyon szeretlek apa.
- Én is kislányom!
Pár pillanat múlva szerelmem lépett be a kórterembe. Odalépett hozzám majd megcsókolt.
- Szeretlek!- mondtam neki
- Szeretlek!- felelte.
- Elmondtam apunak! Most már nem kell titkolóznunk.
- Tudom! Az előbb gratulált!- mondta mosolyogva
Pár nap múlva kiengedtek a kórházból. 6 hónap múlva összeköltöztem Dannyvel, majd hamarosan összeházasodtunk. Jelenleg eső gyermekünk érkezését várjuk. Apa nagyon izgatott már az unoka miatt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
