Teltek a hetek.A csapatból mindenki tudott kettőnkről,és nagyon örültek neki.Persze Eckli nagyon nem nézte jó szemmel,de beletörödtött mivel látta,hogy nincs hatással a munkánkra.Az esküvő egyre közeledett.A nagy napon ami számomra már a 2. volt az életemben,úgy izgultam mint ha az első lenn.Az esküvőn csak Nick szülei Warrick és a tanúm Mac vett rész.A többieknek dolgozniuk kellet.Mivel már egyszer házas voltam,így a így templomi esküvőnk nem volt.A ceremónia rövi de gyönyörű volt.Az esküvő után sem volt nagy felhajtás,mindenki ment a dolgára.Én pedig az újdonsült férjemmel az orvoshoz indultam ultrahangra.Nick rettentő ideges volt,hisz most előszőr jön velem.Mikor már az orvosomnál voltunk,és az agyon feküdtem Nick a kezemet fogta és vártuk,hogy megjelenjen a baba képe a képernyőn.
-Itt is van!-szól Rachel-Egészzéseg,szépen fejlődik.
-És a nemét már lehet tudni?-kérdezte Nick
-Igen mindjárt megis nézzük.Pár perc elteltével-Kisfiú!
Nickel csak mosolyogtunk egymásra és a képernyőre.
A képet megkaptuk és boldogan léptünk ki a kórház ajtaán sajnos elkellett válnuk,mivel én hazafelé Nick pedig a mukába sietett.NMielőtt beszálltam volna a taxiba elkérte a képet,és egy forró csokot nyomott a számra.
Bent szinte mindenki gratulált neki.Ő pedig mindenkinek elújságolta,hogy fia lesz,és a képet mutogatta boldogan.