-Szia Nicky!-köszönt.
-Szia! -eléggé feszült volt a levegő.
-Milyen az élet Vegasban?-érdeklődött.
-Az elején még nehéz volt,megszokni egy teljesen más környezetet,az új munkahelymet.De már megszoktam.És veled mi a helyzet?-már előbb kiszúrtam a gyűrűt az ujján,sejtettem hogy megnösűlt.
-Miután elmentél,nagyon nehéz volt,de aztán teltek a hetek a hónapok,és megismerkedtem Lindsayel,majd összejöttünk....-itt elhallgatott,rájött,hogy nekem a volt feleségének beszél az új feleségéről.
-Nagyon sajnálom! Nem akartam!
-Ugyan Danny! Semmi baj,hisz már 5 éve elváltunk. Azt hiszed nekm nem volt kapcsolatom azóta másokkal?
-Nem csak erre értettem,hanem arra is,hogy miután összeházasodtunk és állapotos lettél,majd megtörtént az a szörnyű baleste,sajnálom hogy téged hibáztattalak,és hagytam,hogy elmenj.
Az emlékezés könnyeket csalt a szemembe,az az időszak volt a legszörnyűbb az életembe.
Könnyek között csak ennyit mondtam.
-Már rég nem haragszom!
-Akkor jó! Éppen egy helyszínre igyekszem Stella-val,van kedved velünk jönni?-terelte el a témát.
-Nagyon szívesen.majd elintultunk a parkolóba.
A kocsiba megszólalt a mobilom.
-Smith!
-Nick vagyok! Mi van veled? Ugye nem miattam mentél New Yorkba?
-Nem Nick, dehogy! De most mennem kell! Szia!
Nem bírtam tovább hallgatni a hangját,mert mardosott a bűntudat,hogy úgy jöttem el,hogy nem közöltem vele a hírt,hogy apa lesz,már megbántam. De mindegy is hiszen talán már sosem térek vissza Vegas-ba!!!!