>> Kriminalisztika

A kriminalisztika r�vid t�rt�nete Azt mondj�k, a kriminalisztika v�d�szentje Szent Tam�s, a hitetlen, aki testv�reihez hasonl�an h�s�ges tan�tv�ny volt, �m nem tudott elfogadni semmit, m�g nem l�tta saj�t szem�vel. J�zus felt�mad�sakor is csak annyit mond: „Ha nem l�tom az � kezein a sz�gek nyom�t, �s nem tapintom ujjaimmal a sz�gek hely�t, �s a kezemet nem teszem az � oldal�ba, semmik�ppen nem hiszem el.” (J�nos evang�liuma 20:25) Tam�s kiv�l� p�ldak�pe lehetne a kriminalisztikai szakembereknek, ak�rmilyen vall�shoz is tartoznak vagy �pp nem tartoznak. A Biblia sz�mos gyilkoss�got, er�szakot �s kegyetlenked�st le�r, �m nyugodtan felt�telezhetj�k, hogy az els� ember�l�s m�r j�val kor�bban megesett, mikor az els� Neander-v�lgyi �sember egy k�darabbal, esetleg �llati csonttal sz�tz�zta szomsz�dja kopony�j�t, miut�n �sszevesztek n�mi �lelem, v�z vagy egy t�rsuk felett. Ez is azt bizony�tja, hogy az emberi term�szet vajmi keveset v�ltozott az �vezredek alatt. Ugyanakkor az emberi t�rzsfejl�d�s sor�n t�rsadalomban �l� �llatokk� v�ltunk, �s ig�ny sz�letett benn�nk a t�rv�nyekre, valamint a t�rv�nyek betart�s�t kik�nyszer�t� m�dszerekre. Az igazs�gszolg�ltat�shoz sz�ks�ges volt az �rtatlans�g, illetve a b�n�ss�g bizony�t�s�ra; ezt eleinte p�rbajjal vagy valamilyen pr�b�val (isten�t�lettel) �rt�k el, azonban id�vel fel�llt egy f�ggetlen b�r�s�gi rendszer, melyben a b�r� vagy az esk�dtsz�k vezette t�rgyal�s� a f� szerep. A t�rv�ny szolg�lat�ba �ll�tott t�rv�nysz�ki elj�r�sok tudom�nya ehhez k�pest viszonylag �jszer�, �m fejl�d�se kisebb-nagyobb kihagy�sokkal m�r az �kor �ta tart. Antistius r�mai fizikus hajtotta v�gre az egyik legkor�bbi feljegyzett boncol�st, hogy kider�tse, a Julius Caesar test�t �rt 23 t�rd�f�sb�l melyik okozta hal�l�t. A legels�, feljegyz�sre is ker�lt t�rv�nysz�ki nyomoz�sra val� utal�s azonban a k�z�pk�rb�l ered. Egy k�nai k�tet. A Hszi Duan Ju (kb. „Az igazs�gtalans�g els�pr�se”) felsorolja a hal�l ok�t felt�r� nyomokat �s sebeket, legyen sz� ak�r baleseti vagy m�smilyen hal�lr�l. A renesz�nsz kor�ban Fotunato Fidelis a v�letlen fullad�s �s a sz�nd�kos fullaszt�s nyomai k�z�tti k�l�nbs�gekkel foglalkozott, m�g honfit�rsa, Paolo Zacchia a penge, goly� �s zsin�r �ltali hal�l okozta v�gzetes sebeket katalogiz�lta; ilyen m�don pr�b�lt fel�ll�tani egy rendszert, mely alapj�n meg�llap�that�, hogy az illet� gyilkoss�g, �ngyilkoss�g vagy term�szetes okok r�v�n t�vozott. Vizsg�latainak eredm�nyei, valamint az anat�mus Morgagni kutat�sai k�pezt�k a modern patol�gia sarokk�v�t.

 <-vissza