>> 14. fejezet

Nem �n tettem!   - Gratul�lok. –mondta Eric. - Sok boldogs�got. –mosolygott Calleigh. - K�sz�nj�k. J�tt�k az esti fogad�sra? - Ki nem hagyn�nk. –mondta Horatio. - Akkor j�. - Dr�g�im! - Alexx! Annyira hi�nyozt�l. –�lelte meg Ryan. - Ti is, higgy�tek el. Amikor elkezdett s�t�tedni, hazament�nk �s �tvett�k a ruh�nkat. �tfurik�ztunk a fogad�s helysz�n�re. - Itt vannak a friss h�zasok. - Igen, visszat�rt�nk. - Mindenki oda tegye a n�szaj�nd�k�t. –ir�ny�tott Calleigh. - Milyen aj�nd�k? –n�ztem oda az egyik asztalon tornyosul� kupacra. –Sr�cok, erre semmi sz�ks�g… - De bizony. �s ebben a ruh�ban k�telez�, sz�val nyom�s t�ncolni! - Szabad? –k�rdezte Ryan meghajolva. - Nem mondhatok nemet. –nevettem �s megfogva a kez�t a parkettre l�pt�nk. Gy�ny�r� lass� sz�m volt, amire ringat�zni kezdt�nk �sszesimulva. Hirtelen eszembe jutott a d�lut�n t�rt�nt cs�k. - Besz�ln�nk kell. –h�z�dtam kicsit h�tr�bb t�le. - Mi a baj? –k�rdezte, de nem engedett t�l messzire l�pnem. - Cooper elj�tt hozz�m az esk�v� el�tt. - �s? –l�ttam, hogy nem �rti. - Megcs�kolt, majd szerelmet vallott. - Mit csin�lt?! - Gondoltam jobb, ha tudsz r�la… - Megverem! –engedte el a derekam �s ment kifel� a teremb�l. - Ryan! V�rj meg, hagyd b�k�n! –fogtam meg a karj�t, amikor v�gre utol�rtem. - Hogy k�pzeli, hogy… - Az esk�v�re sem j�tt el, pont emiatt. Hagyjuk a b�sba. - Besz�lni szeretn�k vele. - Ugye nem fogod b�ntani? - Nem. Csak eldum�lgatunk. –adott egy puszit a homlokomra �s ott hagyott a kapuban. �lltam m�g egy pillanatig szoborr� dermedve, azt�n visszamentem a terembe. - Hol van Ryan? –k�rdezte Horatio. - Dolga akadt. - Dolga? Ilyenkor? - Igen, besz�lnie kell Cooperrel. - Mit csin�lt? –p�szt�zott, amire tudtam, hogy �gysem titkolhatom el, �gy elmes�ltem neki. - …sz�val most besz�lni akar vele. - Te ezt elhiszed? M�r �rtem mi�rt volt�l ideges, mikor �rted mentem. - Igen, ez�rt. Viszont agg�dom, hogy b�ntani fogja, hisz ismered… - Kicsit forr�fej�. Gyere, menj�nk ut�na. 20 perc �s vissza�r�nk. - Sz�lok Calleighnek, hogy tartsa a frontot. –�gy is lett. P�r perc m�lva m�r Dan Cooper h�za el�tt parkoltunk. Az ajt� nyitva volt �s amikor bel�pt�nk teljesen elk�pedt�nk. Ryan ott hajolt felette, de Cooper m�r nem �lt. - Mit t�rt�nt? –ny�gtem. - Nem tudom. Ide�rtem �s m�r �gy tal�ltam. Lel�tt�k. - Ryan, ugye… - k�rdezte Horatio. - Persze, hogy nem �n tettem! Amikor �szrevettem, hogy nyitva az ajt�, itt fek�dt �s m�r nem volt pulzusa. - De tudod, hogy nem nyomozhatsz, mert gyan�s�tott vagy? - Gyan�s�tott? Horatio! Nem Ryan tette! - Mi tudjuk, de ezt bizony�tanunk is kell. P�ld�ul, felh�vom Tarat. � majd megmondja, hogy mikor �s pontosan hogyan halt meg. Ut�na j�het Calleigh �s �tn�zi Ryant a l�pornyomok miatt. Sajn�lom, de volt ind�t�kod… - Ez remek. Nem el�g, hogy t�nkreteszi a fogad�st, m�g gyan�s�tottat is farag bel�lem. K�szi Cooper… - Horatio, haza mehet�nk? - Igen, de holnap d�lut�n be kellene j�nn�t�k. - Rendben… Kocsiba sz�lltunk �s haza ment�nk. Egy kis fesz�lts�g old�sk�nt elt�lt�tt�k a n�sz�jszak�nkat…

 <-vissza