>> 13. fejezet

Az Esk�v�   - M�r csak egy nap! –�leltem meg reggel. - Igen, az utols� aggleg�nyk�nt meg�lt napom. - Furcsa lesz holnapt�l. - Szerintem nem sokat fog v�ltozni. Maximum a neved �s hordhatok gy�r�t is. - �gy legal�bb nem m�szik majd r�d minden csaj. - Sajnos… - mosolygott. - H�, Mr. Wolfe! Vigy�zzon a sz�j�ra! –�t�ttem meg j�t�kosan. - Tudod j�l, hogy nekem csak egy n� kell. –puszilt meg. - Nagyon helyes! –nevettem.   M�snap kor�n kelt�nk. Szok�sunkhoz h�ven megreggelizt�nk, fel�lt�zt�nk �s ment�nk a dolgunkra. - Majd d�lut�n tal�lkozunk. - Bizony. –cs�kolt meg �s sz�tv�ltunk.   Ir�ny a sminkes �s a fodr�sz. Amikor ott v�geztem, Calleigh elvitt a ruh�m�rt, majd elment�nk haza �t�lt�zni. A h�z �res volt, �gy nyugodtan k�sz�l�dhett�nk. Ut�na igaz�tottunk a sminkemnek, felvettem a menyasszonyi ruh�mat. Megint elkerekedtek a szemeim a t�k�rk�pem l�tt�n. Szebb volt, mint n�h�ny napja. F�l 2-kor m�r csupa ideg voltam. - Cal, �n ezt nem b�rom… - csorogtak a k�nnyeim.  - Ugyan! Term�szetes, hogy f�lsz. Ezt akarod nem? - Mindenn�l jobban! - Akkor ne s�rj, mert elfolyik a sminked! - Ok�, pr�b�lok. - �n most lel�pek. Horatio lassan �rted j�n, elvisz a helysz�nre. Azt�n er�s l�gy! –mondta �s meg�lelt. - Rendben. Szia. –�ppen, hogy Calleigh elment, megsz�lalt a cseng�. Nem tudtam ki lehet az, de megigaz�tottam a ruh�m �s kinyitottam az ajt�t. Nagyon meglep�dtem, mert Cooper �llt az ajt�ban, eg�sz j�l volt fel�lt�zve, �lt�ny �s nyakkend�. - Dan? Mit keresel itt? - Gondoltam ben�zek, megn�zem, hogy viseled. - Kedves t�led. Amint l�tod eg�sz j�l. - Aham… - j�tt beljebb. - K�rsz valamit inni? - Nem k�szi, majd az esk�v�n. - Akkor… valami m�st? - Sz�p h�zatok van. –n�zett k�r�l. - �hm… k�szi. M�r rendesen siker�lt belaknunk… - Besz�lnem kell veled. –v�ltott komolyabb hangnemre. - Figyelek. –fordultam vele szembe. - Szak�tottunk Nataliaval. - Mi�rt? - Miattad. - Mi van? –kerekedtek el a szemeim. - Van valami… - Mi? –k�rdeztem r�gt�n. Nem tudtam hov� akar kilyukadni. De nem sokat kellett v�rnom a v�laszra. K�zelebb l�pett hozz�m, de mivel a ruha t�l sz�les volt, nem igaz�n b�rtam h�tr�lni. Megcs�kolt. Dan Cooper megcs�kolt engem. Amikor �szbe kaptam ell�ktem magamt�l. - Te mit m�velsz? –akadtam ki. - Szeretlek. - Mi bajod van? Cooper, menj most el! - Nem tudok elmenni az esk�v�t�kre. Sajn�lom. - Menj el… - k�rtem, amire b�lintott �s kil�pett az ajt�n. Mi a fen�t jelentsen ez? Szak�tott Nataliaval miattam? Ez nem norm�lis! Tudja, hogy Ryant szeretem �s, hogy ma van az esk�v�nk, de idej�n �s megkavarja a sz�lakat. Nem baj, nem sok�ra… - ekkor leparkolt egy feketesz�n� H2-es Hummer a h�z el�tt. Horatio Cain kisz�llt �s kinyitotta az ajt�t, hogy be tudjak �lni. - Nagyon sz�p vagy. –mondta mosolyogva. - K�sz�n�m. –sz�lltam be �s elindultunk. Nem b�rtam megsz�lalni a sokkt�l, amit Cooper megjelen�se v�ltott ki. - Mi a gond? - Semmi. - Nem t�nsz boldognak. - Csak nagyon ideges vagyok. - Van egy kis meglepet�sem. Rem�lem, nem fogsz haragudni. –mondta. - Mi?? –k�rdeztem, de r�gt�n r�j�ttem, amikor megpillantottam a sz�leimet. - Horatio! K�sz�n�m. –mosolyogtam. - Nincs mit. Gyere, menj�nk. Miami ilyenkor sz�p. –mondta �s bel�karolva h�tra ment�nk a kertbe. Nem szerettem volna ilyen sz�p id�ben templomi esk�v�t �s gyerekkorom �ta ilyenre v�gytam. A szabadban azokkal, akik fontosak nekem. Csak egy pap �s a bar�taim. Meg persze, az a f�rfi, aki n�lk�l �lni sem tudn�k. - Anya! –�leltem meg �s �szrevettem, hogy ki van s�rva a szeme. - Persze, any�dat kihagyn�d ebb�l a nemes alkalomb�l? - Nem akartalak ider�ngatni… - �s engem sem? - Apa! De �r�l�k nektek. - Akkor j�, megy�nk, le�l�nk. Nem sok� kezd�nk. - Sziasztok. - Szia… - hallottam a h�tam m�g�l egy hangot. Megp�rd�ltem �s egy szomor� arc �llt velem szemben. - Charlie… - Sajn�lom, de rem�lem nem zavarsz el. –hajtotta le a fej�t, amire meg�leltem. - Nem, �r�l�k, hogy itt vagy. �n sajn�lom a m�ltkor t�ls�gosan felkaptam a vizet. - Szent a b�ke? - Persze. - Akkor megyek any��k ut�n, mert t�nyleg alig van m�g 2-3 perced. - J�, hogy sz�lsz. –�lltam be egy fa m�g�. Megsz�lalt a pap �s Horatio bel�m karolt. - Mehet�nk? –m�ly leveg�t vettem. - Induljunk. –kil�pt�nk a fa m�g�l �s megpillantottam Ryant. Olt�ri j� pasi �llt az olt�rn�l… akarom mondani, uhh… azt sem tudom, mit besz�lek. Megbabon�zott. Nagyon j�l festett az �lt�ny�ben �s, amikor megl�tott sz�-szerint elkerekedtek a szemei. Horatio odavezetett �s mosolyogva od�bb ment. A pap neki �llt elmondani a sz�veget. Nem igaz�n tudom, hogy mit mondott, mert csak Ryant figyeltem. Annyira boldog voltam. Arra eszm�ltem, hogy hozz�nk int�zi a k�rd�seit. - Ryan Wolfe. Akarod az itt jelenl�v� Ginetta Rodriguezt feles�ged�l? Kitartasz mellette j�ban-rosszban, gazdags�gban-szeg�nys�gben, eg�szs�gben-betegs�gben? - Akarom! –mondta hat�rozottan. A sz�vem a torkomban dobogott. - �s te, Ginetta Rodriguez. Akarod-e az itt jelenl�v� Ryan Wolfe-t f�rjed�l? Kitartasz mellette j�ban-rosszban, gazdags�gban-szeg�nys�gben, eg�szs�gben-betegs�gben? - Igen. –mondtam �n is mosolyogva. Felh�ztuk a gy�r�ket. - Ezennel h�zast�rsakk� nyilv�n�talak benneteket. Megcs�kolhatod a menyasszonyt. –mondta a pap Ryannek. Aki, mag�hoz h�zott �s megcs�kolt. Hosszasan, mint ahogy m�g sosem. - Szeretlek. –mondta, amikor sz�tv�ltunk. - �n is. –mosolyogtam �s odament�nk a gratul�l� bar�tok had�hoz.

 <-vissza