>> 12. fejezet

T�nd�rmese   P�r nap m�lva visszamehettem a laborba �s Ryant is visszavett�k. Megint minden ment a j�l megszokott ker�kv�g�sban. Kaptam egy m�sik aut�t, mert a r�gi sajnos annyira �sszet�rt, hogy nem lehetett r�ismerni sem. Megh�vtuk ism�t azt a p�r embert, akit eredetileg akartunk �s Alexx-et is felh�vtuk. Horatio elint�zte nek�nk a papot �s m�r csak 2 nap volt az esk�v�nkig. Minden egyes nappal, egyre idegesebb lettem. Calleigh elr�ngatott ruhapr�b�ra �s minden m�st seg�tett elint�zni. � volt az �n bizalmasom. Ryannel alig tal�lkoztam a h�t k�zep�n, mert minden idej�t Ericcel t�lt�tte a szervezked�ssel. - Ma cs�t�rt�k van. –mondtam. - Igen, m�r csak 2 nap �s Mrs. Wolfe leszel! –mosolygott Calleigh. - Ti mikor juttok el id�ig Ericcel? - H�t… m�g v�runk. J�l megvagyunk, nem akarjuk siettetni a dolgot. - �rtem. �s mit sz�lsz a mai leg�nyb�cs�hoz? - Sz�rakozzanak j�l. Szerencs�re csak 3-an lesznek. �s �rdekes m�don, nem tudom mi �t�tt bel�j�k, de csak egy kocsm�z�st iktattak be. - Igen, nekem is mondt�k. Lehet, hogy megkomolyodtak? - �! Nem hiszem, de legal�bb Natalia nem fog Cooper miatt agg�dni �s �n is kicsit nyugodtabb lehetek Eric miatt. - Ryan meg… - Ryan meg tiszta szerelmes. - Rem�lem is. - Hidd el, innen k�v�lr�l n�zve mintha lebegne. De mind a ketten. Olyan furcsa… - Mi? - Ti! Mi Ericcel �vekig csak c�lozgattunk a m�siknak, de ti els� l�t�sra bele estetek egym�sba! - Igen, ezen �n is gyakran gondolkodom. - Na, de gyere m�r ki! Mutasd az a ruh�t! –ahogy mondta kil�ptem az �lt�z�b�l �s nem tudom, hogy mi�rt, de elkerekedtek a szemei. - Mi az? Ennyire sz�rny�? - Sz�rny�??? Csod�latosan festesz benne! Ryan megl�t… uhh… n�zd meg magad! –H�zott a szobam�ret� t�k�r el�. Igaza volt. Amikor belen�ztem, mintha egy teljesen m�s n� �llt volna el�ttem. Csodasz�p volt. A hajam ki volt engedve �s l�gyan borult a v�llamra, a ruha pedig, mintha egy t�nd�rmes�b�l l�pett volna ki. A derekamn�l sz�k volt a f�z�n�l, a keszty�t�l kecses volt a kezem �s az alja pedig hossz� volt �s habos-babos. Csipk�vel d�sz�tett minden mennyis�gben �s csod�latos h�feh�r. Egyszer�en t�k�letes. Hozz� egy ez�stsz�n� t�sark�t vettem fel, amit Calleigh adott k�lcs�n. - Ez marad, ugye? –n�zett r�m rem�nykedve. - Nekem tetszik. - Mi az, hogy tetszik? Ez az eddigi legszebb ruha, amit valaha l�ttam! Szerintem r�d�nt�tt�k. - Lehets�ges. –nevettem. – Akkor marad. - Na, m�r csak a menyecskeruha kell. –mondta �s a v�r�s sz�n�eket kezdte p�szt�zni. A 100. ruha ut�n ebb�l is megtal�ltuk az egyik legkac�rabbat, de a legszebbet. Rem�ltem, hogy Ryannek is tetszeni fognak. Amikor v�gezt�nk be�ltem a kocsiba �s hazamentem.

 <-vissza