A nyomozk termszetesen csak akkor tallhatjk meg a tettes ujjlenyomatt az orszgos adatbzisban (AFIS – Automated Fingerprint Identification System, vagyis automatizlt ujjlenyomat-azonost rendszer), ha az illett korbban mr eltltk valamirt, m egyedl az Egyeslt llamokban sok szzmilli ujjlenyomat szerepel az adatok kztt, s mivel ezek tbbsge profi bnz, aki valsznleg visszaes, igen nagy az esly arra, hogy megtalltjk itt az ujjlenyomat tulajdonost.
A szmtgpnek alig egy pillanat a behozott ujjlenyomatok sszehasonltsa a tbbivel: ilyenkor tz ponton veti ssze az rkokat, hurkokat s kanyarulatokat. Ha kt minta egyezik, a szakembernek akkor is ellenriznie kell az eredmnyt. Ngy f jellemzt vesz jobban szemgyre: az veket, amelyek egyik oldalrl a msik fel futnak, kzpen kiemelkedve; a cscsos veket, amelyeknek lesen kiemelked pontja van, s igen ritkk, a npessg mindssze 5 szzalkra jellemzk; a spirlis vonalakat, amelyek egy szthzott rug formjhoz hasonltanak; s vgl hurkokat, amelyek az vekhez kpest finomabban kanyarodnak, vgk pedig sszefut. A sugrirny hurkok a hvelykujj fel haladnak, a singcsont oldali hurkokkal a msik oldal fel lejtve. Emiatt aztn igen lnyeges krds, hogy a lenyomat melyik kztl szrmazik.
Akadnak emberek akiknek rendhagy mintzat a lenyomatuk. Mg ennl is ritkbbak azok, akiknek lenyomata kt minta keverke; az vkt hvjk „kompozit” vagy „sszetett” mintnak.
Hiba a rutinszer DNS-vizsglat, az ujjlenyomat-elemzs a bngyi nyomozsoknak tovbbra is szerves rszt kpezi. Ennek az eljrsnak az igazi rtke – nem szmtva viszonylagos egyszersgt -, hogy ltalnosan elfogadott a brsgokon, ahol tudjk, hogy szmthatnak egy ilyen bizonytk megbzhatsgra.