- Hozzád megyek! –ugrottam a nyakába és minden érzelmet beletéve megcsókoltam. Reméltem, hogy ő is azt érzi, amit én. Nem érdekelt semmi. Ott a helyszín közepén igent mondtam. Felhúzta a gyűrűt az ujjamra, majd mikor Ericék és Horatio is magához tért, odajöttek gratulálni.
- Ez nem volt semmi. Te mit szólnál, ha így kérnélek meg? –hunyorgott Eric Calleighre, aki totál sokkot kapott, amire az egész csapat nevetésben tört ki.
Amikor a helyszínt letisztogatták és mindenki elhagyta a házunkat, végre megint együtt lehettünk.
- Meg kaptad az üzenetem?
- Milyen üzenetet?
- Amit Calleighre bíztam.
- Nem volt időm beszélni vele. Mi volt az?
- Hogy nagyon szeretlek.
- Én is szeretlek. –megint megcsókolt és összebújva aludtunk el.
Az elkövetkezendő napokban pedig az esküvőt tervezgettük.