Már legalább egy hete a tőrrablónk után kutattunk. Ryant kiengedték elég hamar, de otthon kellett maradni, mert nem tudott lábra állni. Az orvos szerint még 1-2 nap.
- Szia, jó hírem van. Elkaptuk a tolvajt. –mosolygott Calleigh.
- Ki az?
- Egy bizonyos William Norton. Vallomást tett, hogy ő tört be a laborba, de nem mondta meg, hogy ki volt a megbízója.
- Akkor semmivel sem haladtunk előrébb.
- De igen. Olyannak ismersz, mint aki könnyen feladja? Sikerült megtalálnom, hogy kinél dolgozik. Chad Hall. Nagynevű üzletember és ki nem találod kinek volt a társa?
- Kinek? –tényleg semmi gőzöm nem volt róla.
- Matthew Gordon.
- A tőrbirtokos.
- Nem teljesen. Kiderült, hogy a kettőjük nevén voltak a tárgyak. Ami azt jelenti, hogy…
- Hogy közösek. Szóval visszavette volna, azt ami megilleti?
- Szerintem igen, de gyere, kihallgatjuk.
- Mr. Hall. Maga és Mr. Gordon jó barátok voltak, igaz?
- Így van. Sajnáltam amikor Matt meghalt. Végtelenül tiszteltem.
- Azt elhiszem. Maga és Matthew közösen vásárolták a kincseket, igaz?
- Így van.
- Az ezüsttőrök is ezek közé tartoztak?
- Igen, de amikor a rendőrség lefoglalta őket, megpróbáltam kiváltani. Sajnos nem jártam sikerrel Azóta nem láttam egyiket sem.
- Biztos ebben?
- Teljesen.
- Nem rég betörtek a laborba és elvitték az összeset.
- Akkor gyorsan találják meg, hogy ki volt, mert milliókat kaszálhat vele. Vagy akár ölhet… Az a legenda járja, ha valaki bármelyik darabbal is gyilkol, a kioltott élet, a gyilkosba száll és így örökéletűvé válik. Vagy meggyógyíthat vele valakit. Akár megbosszulhat. Azt már a gyilkos céljai döntik el, legbelül. –olyan megigézve mondta, hogy már-már magam is elhittem.
- Ez őrültség.
- Lehet, de van aki elhiszi és ezért…
- Ezért veszélyes. Köszönjük Mr. Hall, hogy befáradt.
- Szívesen segítettem. Viszontlátásra.
- Én nem hiszem el, hogy valaki egy babona miatt képes lenne ölni.