Arra ébredtem, hogy nagyon fázok és fáj mindenem. Próbáltam felülni, de nem sikerült. A lábamat nem tudtam kinyújtani, mert a kezemhez volt kötözve.
- Áuu… - rettentően szúrt a fejem.
- Fogd be a szád. –hallottam egy férfi hangját. Akármennyire is próbáltam nem sikerült felismernem. Igyekeztem betájolni, hogy hol lehetek, de csak arra jöttem rá a kocsi zajából, hogy egy csomagtartó, ami igen szűk. Arra emlékszem utoljára, hogy Ryannel…öhm…Ryannel voltam. És utána itt keltem fel. A zsebemhez húztam a kezem, de nem volt benne a mobilom. Ami még feltűnt, hogy hálóingben voltam. Az ágyamból hoztak volna el? Nem nagyon tudtam, mi történik körülöttem, de igyekeztem megőrizni a higgadtságomat. Egyszer csak megállt a furgon és kinyílt a csomagtartó fedele. A beszűrődő napfény bántotta a szemem.
- Gyere. –rángatott ki a férfi a karomnál fogva. Most megnézhettem az arcát, de sosem láttam.
- Hová visz? –kérdeztem, de nem válaszolt. Egy raktárépület felé vonszolt.
- Ülj le. –ráültetett, majd egy székhez kötözött. Akármennyire is próbáltam nem sikerült kiszabadulnom.
- Mit keresünk itt? Miért hozott ide? –erre annyit tett, hogy letapasztotta a számat.
- Hmmmm!! –sikítozni akartam, de csak egy pofont kaptam cserébe.
Eközben a Miami-Dade Rendőrségen:
- Szia, Gina hol van? –kérdezte Cal.
- Még nem jött be?
- Nem. Pedig már legalább 2 órája itt kellene lennie.
- Nem tudom. Mivel neki 1 órával később kezdődött a műszakja, hagytam aludni. De szerintem már rég fel kellett, hogy keljen. –mondta Ryan, majd elővette a telefonját.
- Kicseng, de nem veszi fel…
- Remélem nincs semmi baja.
- Én is. De a biztonság kedvéért hazaugrom és leellenőrzöm.
- Oké, addig tartom a frontot.
Ryan beszállt az autójába és haza indult.
- Nyitva van az ajtó… - belépett a házba, ahol minden fel volt forgatva.
- Gina?! Itthon vagy szívem? –semmi válasz. A hálószoba üres, a kocsi itthon.
- Horatio! Gyertek ki a házamhoz. Majd mindent elmondok, csak siessetek.
Egy 15 perc múlva megérkezett a csapat.
- Mi történt? –vette le a hadnagy a szemüvegét.
- Nem tudom. Calleigh szólt, hogy nem jött be dolgozni, gondoltam hátha elaludt, de nincs itthon, bent minden fel van forgatva és…
- Nyugalom.
- Aggódom.
- Elhiszem, de próbálj higgadt maradni. Eric! Fésüljétek át a házat.
- Redben.
- Én mit csináljak?
- Ki kell hogy…
- Nem! Nem zárhatsz ki a nyomozásból! Most az egyszer nem.
- Ryan…meg kell értened, hogy…
- Nem! Meg keresem, azt aki elvitte és a saját kezemmel fojtom meg!
- Legyen hát, de óvatosnak kell lenned! Mond el Ericnek, hogy mi hiányzik. Mivel az emberrablónk keresett valamit.