>> 5. fejezet

Nem akarlak elvesz�teni   - Ryan!- kiab�ltam ut�na a folyos�n. - Mit akarsz? –k�rdezte �s szembefordult velem. - Meg tudom magyar�zni. - Azt k�tve hiszem. - Hagy pr�b�ljam meg! - Hallgatlak. –tette karba a kez�t. Annyira szerettem ezt a mozdulat�t. - Allen nem norm�lis. Elmes�lt nekem mindent James �gy�r�l �s valami bekattanhatott n�la. - Aham. –l�ttam rajta, hogy nem nagyon hisz nekem. - Figyelj… ha nem hiszed el a te dolgod, de igazat mondok. - Mi k�z�d neked ehhez a Jameshez? - H�t… egy r�gi ismer�s�m. –t�nyleg nem akartam beavatni a m�ltamba. - M�r mindent �rtek. –azzal fogta mag�t �s elment.   Csak b�multam ut�na. Nem tudtam mi t�v� legyek. Eric hangja csend�lt fel m�g�ttem. - J�l vagy? Hallottam Allen vallom�s�t…- nem b�rta befejezni, mert megfordultam �s �sszeroskadtam. - H�jj! Mi t�rt�nt? –kapott el, de nem tudtam a k�rd�sre felelni, csak zokogtam. Nem akarom Ryant elvesz�teni egy ilyen f�lre�rt�s miatt. Eric fel�ll�tott �s a v�r�ba vitt. - Tess�k. –adott egy poharat. –Idd meg. –belekortyoltam a te�ba. - K�szi. –pr�b�ltam mosolyt er�ltetni az arcomra, de nem j�tt �ssze. - Elmes�led mi t�rt�nt? - Allen…megcs�kolt. - H� ap�m. Ryan ezt megtudja… - Megl�tott… - Ohh… sajn�lom, siker�lt megmagyar�znod? - Nem hisz nekem. - Szerintem mond el neki az igazat. - Nem szeretn�m, ha agg�dna Murray miatt. - De �letvesz�lyben vagy, hiszen vad�szik r�d azaz �r�lt. - De James m�r nem �l. - Att�l f�ggetlen�l olvastad az smst? - Milyen smst? –k�pedtem el �s csak most j�ttem r�, hogy a t�rgyal�ban hagytam a mobilom. - Neked k�ldt�k. Cal tal�lta meg. Azt �rja: „M�g nincs v�ge. El foglak kapni.” - Ki k�ldte? - Ismeretlen. Cooper m�r dolgozik rajta. Szerinted Ronald lehet az? - Nem tudom. - Mondd el neki. - De… - Semmi de! Annyi mindenen mentetek m�r kereszt�l. Meg fogja �rteni. - Rem�lem igazad van. - �n tudom. - K�szi Eric. –fel�lltam, az �r�mra pillantottam ami m�r a 8-as mutat�t �t�tte. - B�rmikor. Menj haza hozz�. - Szia. –mondtam �s elj�ttem. Be�ltem az aut�ba, amikor a h�zunk el�tt leparkoltam nem �gett a villany. Gondolkodtam �s n�ztem a h�zat.   Bel�ptem a h�zba. Ami ott fogadott nagyon megr�misztett. Minden fel volt borogatva �s sz�t volt dob�lva. - Ryan! –felkapcsolta a l�mp�t �s ott fek�dt a f�ld�n. Tiszta v�r volt. Odaszaladtam hozz�. - J�zusom! Ryan! Ryan! –megn�ztem, de nem volt pulzusa, falfeh�ren fek�dt. - Neeem…nem hagyhatsz itt!- s�rtam bele a v�ll�ba. A b�re j�ghideg volt.

 <-vissza