>> 2. fejezet

Az idegen   James hirtelen hal�la nagyon felzaklatott. Csak mentem az irod�m fel�, amikor bel�ptem becsuk�dott m�g�ttem az ajt� �s hallottam a z�rkattan�s�t. A red�ny le volt h�zva, �gy senki sem l�thatott be, de a besz�r�d� f�nyn�l j�l l�ttam, hogy a f�rfi (mert az volt), k�zelebb l�p hozz�m �s megfogja a karom. �vatosan mag�hoz h�zott, amib�l egyb�l r�j�ttem, hogy ki lehet az. Kitapogattam az arc�t �s megcs�koltam. Igen, � volt az. Amikor abba hagytuk, megk�rdezte. - Csak �gy megcs�koln�l egy idegent? - Tudtam, hogy te vagy. Minden mozdulatodat ismerem. - Aham… akkor tudod, hogy most mit fogok csin�lni? - H�t…- k�zelh�zott, �s szenved�lyesen megcs�kolt. Felkapott, fel�ltetett az asztalra, majd a fels�mmel kezdett b�bel�dni. - Nem lehet. Ryan, helysz�nre kell mennem. –h�z�dtam h�tr�bb. - �n is helysz�nelni szeretn�k. –pr�b�lkozott ism�t. Ak�rmennyire is f�jt, de musz�j volt abba hagynunk, meg am�gy sem volt j� �tlet az irod�ban… - J�, de azt ugye tudod, hogy ezt megb�nod? –fenyegetett. - Alig v�rom. –vigyorogtam, amire � is elmosolyodott. - Majd megl�tod. - Mennem kell. –mondtam �s el akartam indulni, de megint visszah�zott �s m�g egy hossz�cs�kot kaptam. Amikor leszakadtam r�la, ism�t vigyorgott. Most m�r csak megcs�v�ltam a fejem �s ott hagytam. Ki�rtem a kocsimhoz, �s megsz�lalt a telefonom. Sms-t kaptam. Gyorsan megnyitottam �s amikor elolvastam, musz�j volt mosolyognom. Ryant�l j�tt. Csak egy sz�t �rt.: „Szeretlek.”  Visszak�ldtem neki a v�laszt, ami szint�n ez az egyetlen, de olyan j�l es� szavacska volt.   Amint ki�rtem a helysz�nre, Natalia odaj�tt hozz�m. - Szia, �r�l�k, hogy itt vagy. - Szia, siker�lt kider�teni valamit? - 30 �v k�r�li n� az �ldozat. A neve: Emily Dane. Nem ismeri senki sem a k�rny�ken. �ll�t�lag nem r�g �rkezett New Yorkb�l. Tara lassan itt lesz, addig �n megcsin�lom a k�peket, te meg szedj �ssze mindent. - Ok�s. –neki l�ttunk a munk�nak �s nem sok�ra Tara is befutott. - L�ssuk csak… t�bb helyen megsz�rt�k szemb�l. Simapeng�j� k�s. Tudj�tok hogyan tov�bb… - Igen, b�vebben a boncol�s ut�n. –mondtuk egy�tt Natali�val, a m�r megszokott sz�veget. Amint v�gezt�nk visszament�nk a laborba. Leadtuk a jelent�st �s mivel m�r k�s� d�lut�n volt, haza indultam.   Otthon nem tal�ltam senkit, kicsit megr�m�ltem, de eszembe jutott, hogy ma vacsor�zni megy�nk Charli�kkal. �t�lt�ztem �s besz�lltam a Hummer-be. Elmentem a k�zelben l�v� kis �tterembe, ahol vid�man tapasztaltam, hogy a b�ty�m �ppen Ryannel t�rsalog. Odas�t�ltam hozz�juk, �s le�ltem Ryan mell�. - Szia. –mondta �s adott egy puszit. - Sziasztok. Az ne mondj�tok, hogy ettetek m�r, mert akkor tuti meg�r�l�k. - Nem m�g nem ett�nk. T�ged v�rtunk. –nyugtatott meg Charlie. - Akkor j�. –Vacsora k�zben megbesz�lt�nk a mai napot �s, hogy holnap utaznak is haza, mert egy sz�lloda megnyit�j�ra kell menni�k. - T�nyleg, hisz veled �p�ttetik a legnagyobb hoteleket. - Igen, mostant�l… - Musz�j ilyen kor�n elmennetek? - Sajnos igen, de most elk�sz�nn�nk, mivel reggel m�r nem tal�lkozunk. M�r �sszepakoltunk, �s hajnalban indul a g�p. - Sajn�lom, hogy nem tudtam t�bb id�t veletek t�lteni, de…- eszembe jutott James. - De dolgoznod kellett. Meg�rtem. Majd legk�zelebb. Nos, akkor nektek j� �jszak�t �s vigy�zzatok magatokra. –�lelt meg Charlie, elb�cs�ztam Alice-�kt�l �s elhagyt�k a termet. M�r csak kettesben �lt�nk Ryannel. - H�t… indulunk haza?- k�rdezte. - Igen, persze. Mehet�nk. –rendezt�k a sz�ml�t, belekaroltam �s hazament�nk. �ppen, hogy ajt�n bel�lre �rt�nk nekil�tott a „helysz�nel�snek”.

 <-vissza