|
6. fejezet
Tony fél óra múlva lefékezte a kocsit a raktár épülete előtt.
- Hát itt vagyunk. -mondtam, majd gyorsan kiszálltam. Tony is elég gyors volt, mert mire kiszálltam már ott állt mellettem.
- Tony, nekem egyedül kell bemennem, különben...
- Nincs az az isten, hogy ne menjek veled.
- De akkor bántja Sam-et.
- Nem fogja, bízz bennem. -nézett mélyen a szemembe. Azok a gyönyörű zöld szemek megnyugtattak pár pillanatra.
- Tony. Ezt akkor sem tehetem veled, bajod eshet...
- Ahogy neked is.
- Én tudok vigyázni magamra...
- És miből gondolod, hogy én nem?
- Akkor is egyedül kell bemennem...
- Akár meddig veszekedhetünk itt, de akkor sem engedlek be egyedül.
- Én meg nem engedhetem, hogy velem gyere. Már így is túl sokan sérültek, vagy haltak meg miattam. -gondoltam vissza Miami-ra.
- Te meg miről beszélsz, Sara?
- Tudod, Miami...
- Greg-ről nem is te tehettél, Ryan halála pedig baleset volt.
Csodálkoztam, hogy így megjegyezte azt a hosszú történetet.
- Ryan halála miattam történt meg. Ha hamarabb tudok Aisha-val végezni, akkor nem tör ki lövöldözés és akkor... -mielőtt folytathattam volna a mondatot odalépett hozzám és...megcsókolt. Apró, de szenvedélyes csók volt, és úgy éreztem, hogy örökre elveszi a hangomat. Amikor vége lett átölelt a derekamnál.
- Figyelj Sara, nem engedhetlek be egyedül, ha ez az életembe kerül is...
Csak mosolyogtam, mert tudtam, hogy úgy se győzhetek ebben a versenyben.
- Na jó, de próbáljuk meg haláleset nélkül végig vinni a tervet. -nevettem, mire ő is rám mosolygott.
- Ellenőrzöm a fegyverem, aztán mehetünk be. -tettem hozzá, majd hozzá is láttam a fegyverem ellenőrzéséhez. Mire Tony telefonja megszólalt. Felvette majd félrevonult. Pár percig beszélt aztán visszajött.
- Készen vagy?
Visszatettem a fegyveremet a tokjába.
- Igen. Mehetünk.
- Nem veszel elő fegyvert?
- Te fogsz fedezni, nálam nem is lehetne fegyver.
- Ez biztos?
- Teljesen. -mondtam mosolyogva.
Tony elmosolyodott, majd bólintott. Ezzel elindultunk a bejárat felé. Elég messze álltunk meg a bejárattól, hogy ne legyen feltűnő a kocsi, így beletelt egy 5-10 percbe mire odaértünk, de minden apró neszre figyeltünk. Amikor odaértünk az ajtóhoz, két ismerős hangot hallottam meg.
- Na mi történt? -ez Ziva hangja volt. Visszafordultam. Ott állt mögöttünk Ziva és McGee, fegyverrel a kezükben. Kérdően néztem Tony-ra.
- Te hívtad ide őket? Tony, mondtam, hogy amúgy is egyedül kéne ezt csinálnom, nem mintha nem örülnék, hogy itt vagytok Ziva, csak félek, hogy Samantha-t... -a mondatot megint nem sikerült befejeznem, mert Tony újra megcsókolt. De időt most sem hagyott nekem, hogy visszacsókolhassak. Amikor vége lett láttam két társunk mosolygó arcát. Tehát már McGee már mindent elmondott Zivának, vagy már ő is tudta? Ez most lényegtelen volt. Kinyitottam a hatalmas ajtót, majd beléptem, pár pillanat múlva követett a csapatom. Egyetlen helyről szűrődött ki egy kis pislákoló fény. Gyorsítottam a lépteimet, ahogy éreztem, hogy a többiek szorosan mögöttem jönnek.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
