|
3. fejezet
Még láttam a szemem sarkából, ahogy Tony utánam bámul. McGee-vel beléptünk a liftbe, ami elindult lefelé.
- Tudod Sara, azt hiszem sikerült Tony-t összezavarnod.
Értetlenül néztem Tim-re, aki hirtelen megnyomta a szokásos piros kis gombot, amit Gibbs szokott használni, hogy leállítsa a liftet.
- Nem tudom, hogy mire gondolsz McGee.
- Dehogyisnem. -mosolyodik el- Láttam, ahogy egymásra néztetek...
- Te jó ég, Tim. Azt gondolod, hogy én... és Tony? - egy pillanatra eljátszottam a gondolattal - Nem, dehogyis.
- Nézd Sara, én régebbről ismerem DiNozzo-t mint te. És Tony pontosan így viselkedik, ha bele van zúgva valakibe...
- Tony nem az a típus aki szerelmes lenne...
- Hidd csak el, ismerem már Tony-t annyira, hogy lássam rajta a „tüneteket”.
- És ha mégis igazad van, miért mondod el ezt most nekem?
- Azért Sara, mert ez az előnyödre válhat.
Most már végképp elvesztettem a fonalat McGee tervében.
- Ha most ezt kifejtenéd bővebben azt megköszönném, Tim.
- Nézd, Tony állandóan húz téged valamivel, és most nem csak az újoncozásra gondolok, a beszólásai meg ilyenek. Ha van fegyvered Tony ellen akkor megúszhatod ezt az egészet.
- De én bírom, ha Tony piszkál.
- Gondoltam. -mosolyodott el McGee. És ezzel le is lepleződtem.
- Jó, oké. Mit gondolsz, mit kéne tennem?
- Először is, van valakid akivel randizol mostanában?
- Hát csak volt. Daniel-lel néhány napja közös megegyezés után szétmentünk.
- Mennyire maradtatok jóban?
- Szoktunk beszélgetni, meg ilyesmi, ha erre gondoltál.
- És rá tudnád venni egy kis szerepjátékra?
Benyomtam a piros gombot, hogy a lift újrainduljon, mivel kezdtem érteni McGee tervét.
- Nem lenne ez szemétség Tony-val szemben?
- Miért ő nem szemétkedik velünk?
- Mi ez McGee, valami haditerv? -nevettem, amikor kinyílt a lift ajtaja és mind a ketten kiléptünk.
- Így is fel lehet fogni.
Elgondolkoztatott a dolog, néha tényleg nagyon untam a dolgot, és Daniel-lel végülis meg lehetett volna beszélni ezt a kis játékot, és ez talán közelebb hozhatott volna minket Tony-val is.
- Majd még gondolkodom rajta Tim, most menj Abby-hez. -mosolyogtam, miközben leszaladtam néhány lépcsőfokot a bonctermünkhöz. Doki éppen szignálta a jelentését.
- Pont időben Jethro. -szólalt meg anélkül, hogy hátrafordult volna.
- El kell, hogy szomorítsalak Doki, de most én vagyok itt. -mosolyogtam.
- Oh Sara, ezek szerint te kaptad meg az ügyet?
- Csak nem te javasoltad Gibbs-nek? -kérdeztem, miközben kíváncsian közelebb mentem a holttesthez. Amanda teste egy fehér lepedő alatt feküdt az első boncasztalon.
- Most lebuktam. -mosolyodott el Doki - De gondolom, hogy nem ezért jöttél.
- Nem igazán. Mit tudsz mondani Amandáról?
- Ahogy gondoltátok, kivégzés volt. Egyetlen pontos lövés. Egy 38.-cas kaliberű fegyverből, a töltény itt van, még nem küldtem föl Abby-nek...
- Ami nekem jó, mert megmaradtam ám fegyverszakértőnek attól, hogy ügynök lettem. -vettem át Dokitól a kis üvegcsébe csomagolt golyót.
- Érdekes, hogy szinte alig roncsolódott a golyó. -mondta Doki, miközben aláírta még néhány helyen a papírokat.
- Igen, nem roncsolta a koponyacsont sem, a lövést nem túl közelről adhatták le, látok néhány plusz barázdát is, talán hangtompítót használtak? De akkor hogy hallhattak a szomszédok lövést?
- Hát ezt tőlük kell megkérdezni. -mondta Doki, majd egy kis szünet után folytatta- Azonban van itt még valami érdekes.
- Mi az Doki?
- Amanda, terhes volt.
- Hűha, ez új. Hány hónapos?
- 3 hónap, vettem mintát a DNS-hez, hogy kideríthessük ki az apa.
- Hát nagyon remélem, hogy a férje az, különben problémák lesznek. -mosolyodtam el, majd megköszönve sarkon fordultam és felsétáltam Abby laborjába, ahol McGee és Abby a gépen dolgoztak, míg Tony körbe-körbe járkált a laborban. Ahogy meglátott megállt. Rámosolyogtam, majd McGee mellé léptem.
- Találtatok valamit? -kérdeztem, a szemem sarkából figyelve Tony mozdulatait. Igazából reméltem is, hogy Tony belém volt zúgva, Daniel-lel nem igazán sikerült jól a kapcsolatom, és hát amióta eljöttem Miami-ból, mert hát Ryan...nos meghalt...soha nem álmodtam volna arról, hogy találhatok még egy olyan embert mint Ryan volt. De Tony nagyon is olyan, eltekintve attól, hogy néha nagyon is gyerekes tud lenni, persze ez Ryan-ben is meg volt.
- Még nem, sajnos. Ez a gép remekül le van védve, mindenféle kódokkal, de az biztos, hogy nem Amanda gépe volt. -mondta izgatottan Abby.
- Nem Amanda gépe volt? Akkor kié?
- George Kelsington. -mondta McGee végre felnézve a képernyőről.
- Ez érdekes. -jegyezte meg Tony.
- Na és te, Tony, mit találtál? -fordultam végre hozzá, tudván, hogy nem szereti, ha megvárakoztatják, amikor információ vannak egy üggyel kapcsolatban.
- Nos, nekem ennél több infóm is van. -mosolyodott el- Először is, utánanéztem a szomszédok híváslistájának, igen szoros kapcsolatot tartottak a szomszédaikkal, főleg George Kelsington-nal.
- Talán Sabrina belezúgott George-ba? -kérdeztem mosolyogva, figyelve Tony reakcióját, aki azonnal rám nézett, ahogy a belezúgott szót említettem. Majd folytatta.
- Talán, de az is lehet, hogy Mark futott Amanda után. Ezen kívül, nyomoztam egy kicsit még Sabrina múltjában, és mit találtam? Sabrina órafanatikus, és hatalmas óragyűjteménye van. Találtam egy site-ot, amit ő készített a gyűjteményéhez. Kicsit keresgéltem a képek között, és tessék. Mindegyik órának ki van húzva az a kis pöcke. Bumm...meg van...
- Az első számú gyanúsítottunk. -fejeztem be helyette a mondatot. Ekkor hirtelen megszólalt Tony telefonja. Figyeltem, amíg telefonál. Csak bólogatott, majd elnézést kérve távozott a laborból. Mind a hárman furcsán néztünk Tony után, soha sehonnan nem megy el elsőként, vagy ha igen akkor valami frappáns megjegyzést legalább elejt. Most azt sem. Ahogy visszafordultam láttam McGee mosolygó arcát és bólintott a lift irányába. Értettem a célzást. Menjek utána. Hát így is tettem. Megköszöntem a munkájukat, bíztattam őket, hogy csak folytassák, majd elindultam kifelé. Még pont láttam, ahogy csukódik a lépcsőház ajtaja. DiNozzo és a lépcső? Valami tényleg nem volt rendben.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
