2. fejezet
Tony-val megvártuk, amíg Doki és Palmer minden vizsgálatot befejeznek a holttesten.
- Nos, Doki, van tipp a halál időpontjára?
- Tipp az nincs Tony. Nézzétek csak meg a karóráját.
Tony-val úgy tettünk, ahogy Ducky kérte.
- Pontosan 2 órát mutat, és ki van húzva az a kis pöcök, amivel állítani szokták az órát. A máj hőmérséklete és a rigor alapján stimmel a hajnali két óra.
- Jézusom, milyen perverz már aki kihúzza azt bütyköt amikor meghal a nő? - közölte a véleményét Palmer.
- Mr. Palmer magának még sokat kell tanulni a sorozatgyilkosokról, nagyon sokat. - sóhajtott fel a doki, majd kiment a házból Palmer-rel együtt, hogy behozzák a hordágyat.
- Hallottad, Tony?
- Sorozatgyilkos?
- Ezt mégis honnan tudja?
- Fogalmam sincs, majd kiderül. - mondta DiNozzo, majd megvártuk, amíg a halottkémeink elviszik a holttestet és folytattuk a helyszíni vizsgálatokat. Két óra múlva minden bizonyítékkal együtt visszaérkeztünk a főhadiszállásra, én már csak így hívom az NCIS épületet, hiszen a munkánk nagy részét itt végezzük el. Tony-val leadtuk a bizonyítékokat Abby-nek, a mi kedves laborosunknak. Abby-vel mindig is jóban voltam, bár néha furcsálltam a lány stílusát. Visszamentünk az asztalainkhoz, amikor leültünk befutott McGee és Ziva, később pedig Gibbs is. Ahogyan azt már jól megszoktuk, amikor Gibbs megérkezett mindenki felpattant és elkezdtük ecsetelni az ügy legújabb fejleményeit.
Én voltam az első, aki felállt a helyéről. Elvettem a távirányítót Tony asztaláról a plazma tévéhez, ami Tony asztala és az én asztalom között függött a falon. A helyszíni fotókat, már eleve betápláltam a gépbe, így csak meg kellett nyitnom azokat a távirányító segítségével. Felvillantak a fotók. Az első két fotó Amanda-t mutatta, ahogy feküdt az ágyon. Ráközelítettem az első képre, majd miután mindenki felsorakozott mellettem belekezdtem a mondandómba.
- Ezen a képen jól látszik, hogy fejbe lőtték, egyetlen halálpontos lövéssel. Egyértelmű kivégzés, Gibbs. -ezzel átváltottam a következő képre, amire szintén ráközelítettem.
- Miért fontos a kihúzott pöcök az órában? -halottam Ziva hangját mellőlem.
- Azért Ziva, mert azt a pöcköt pontosan 2 órakor húzták ki. -válaszolt először helyettem Tony.
- És Doki szerint megegyezik a halál időpontjával, ami pontosan hajnali két óra. -folytattam, majd elejtettem azt a megjegyzést, amit Doki tett a helyszínen Palmer-nek - Mellesleg Doki említett valamit Palmer-nek az ilyen sorozatgyilkosokról, szóval talán számíthatunk még egy áldozatra.
- Gondolod, Sara? -kérdezett vissza Gibbs. Ezekre a kérdésekre mindig óvatosan kellett válaszolni. Tony legtöbbször ilyenkor kapja meg a Gibbs féle ’tarkópofont’
- Igen, Gibbs. Doki nagyon ért mind az emberekhez mind a hullákhoz, és bízom abban, amit mond.
- Rendben. -ezzel Gibbs Ziva-hoz és McGee-hez fordult - Ti mit találtatok?
Tony félrehúzott.
- Rendben? Mi az hogy rendben? Semmi tasli...
- DiNozzo. -halottuk Gibbs hangját, én pedig mosolyogva fordultam vissza, hogy figyeljem csapattársaim eredményeit.
- Kihallgattuk mind a két szomszédot, ami természetesen nem volt túl ínyükre. -kezdte McGee.
- De meggyőző tudok lenni. -jegyezte meg Ziva, majd behozott két képet.
- A képeken Sabrina és Mark Range látható. Szintén katonák. Fél éve tértek vissza Irakból, és akkor össze is házasodtak.
- Erről eszembe jut egy film... -kezdte Tony, de játékosan vállon ütöttem mielőtt Gibbs újabb tarkópofonját oszthatta volna ki. Gibbs nagyon csúnyán nézett Tony-ra majd visszafordult McGee-hez és Zivához.
- Az elmondásuk szerint éppen aludtak, amikor kiabálást majd egy lövést halottak, Mark, a férj kiment körülnézni, de nem látott semmit, minden környező házban sötét volt, még a Kelsington házban sem égett a villany. -folytatta Ziva.
- Sabrina reggel átment, hogy odaadja a fogadáson nyert saját sütésű sütijét és nyitva volt az ajtó, ekkor találta meg Amandát.
- Szóval a két „család” fogadott valamire és Kelsingtonék nyertek?
- Egy tálca sütit? Nem lehetett valami nagy dolog... -jegyezte meg DiNozzo.
- Főnök, te jutottál valamire George Kelsingtonnal? -kérdeztem Gibbs felé fordulva.
- Még nem, valószínűleg valahol külföldön szolgál, de még nem értem el a felettesét.
- Ezzel megszegné az ötös szabályunkat ha nálunk dolgozna. - jegyezte meg Ziva.
- Mindig légy elérhető. -mosolyodtam el, nyugtázva, hogy kezdtem megtanulni a szabályokat.
- Sara?
- Tessék főnök.
- Tiéd az ügy. -nézett rám Gibbs.
- Hűha, ez komoly? -el sem tudtam hinni, hogy egy hét után már vezethetek egy nyomozást. Tony-nak 2 évig nem engedte Gibbs.
- Teljesen komoly, innentől te vagy a főnök. -ezzel Gibbs eltűnt a folyosón, valószínűleg a szokásos kávéjáért.
- Ez meg mi volt? -kérdezte Tony értetlenül.
- Az volt Tony, hogy Sara végre bebizonyíthatja, hogy jobb ügynök nálad. -nevetett Ziva, majd leült a helyére - Ellenőrzöm a bejövő hívásokat. Talán beszélt a férjével.
- Remek Ziva, McGee, menj le légyszíves Abby-hez és nézzétek át Amanda gépét. Tudom, hogy a laptop-ot nem találtuk meg, de a számítógépén is tárolhatott olyan dolgot, ami a hasznunkra válhat.
McGee bólintott, tudomásul véve a kérésemet, majd a lifthez sétált, hogy lemehessen Abby-hez a laborba.
- És én? -kérdezte Tony mosolyogva. Ránéztem és elmosolyodtam.
- Mark Range. Nézz utána, mindent keresse ki róla, van e fegyverük meg ilyesmik. Tudod te a dolgod DiNozzo. -kacsintottam, majd csatlakoztam McGee-hez a liftnél mivel én arra készültem, hogy meglátogatom Dokit, érdeklődve a golyó iránt, ami megölte Amandát.
|