>> 11. Lecke = V�rfoltok

Az emberrabl�s helysz�n�n s�t�tl� foltra bukkannak - val�ban v�r lenne? Ha igen, azt is jelentheti, hogy az �ldozat megs�r�lt, �s a hat�s�goknak meg kell bizonyosodniuk arr�l, hogy esetleg egy kegyetlen emberrabl�val �llnak szemben, aki a gyilkoss�gt�l sem irad vissza, csak hogy elker�lje a lebuk�st. Vagy �ppen az emberrabl� s�r�lt meg a dulakod�sban, �s a folt d�nt� fontoss�g� nyom lehet szem�lyazonoss�g�nak kider�t�s�ben. A DNS-vizsg�lat k�lts�ges dolog, mind id�, mind er�forr�sok ter�n, emberrabl�s eset�n viszont minden perc sz�m�t. Szerencs�re l�teznek szerol�giai (testnedvelemz�) tesztek, melyeket a helysz�nel�k r�gt�n el tudnak v�gezni, az eredm�nyt pedig ki tudj�k elemezni. Ha k�s�rlet t�rt�nt egy gyan�s, s�t�t folt elt�ntet�s�re, akkor egy kis luminolspray seg�ts�g�vel der�thet�k fel a par�nyi v�rfoltok: az enzimek ugyanis reakci�ba l�pnek a fenti kever�kben tal�lhat� vegy�letekkel, s a s�t�tben ezek vil�g�tanak. Sajnos vannak olyan "�rtatlan" anyagok, pl a krumpli, amelyek ugyan�gy reag�lnak, mivel ugyanolyan enzimeket tartalmaznak, mint a hemoglobinmolekul�k, melyek a v�r�sv�rtestek r�v�n sz�ll�tj�k az oxig�nt a testben. Emiatt m�g egy helysz�ni pr�ba k�vetkezik, annak kider�t�s�re, hogy emberi vagy �llati v�rr�l, esetleg valami teljesen m�s anyagr�l van sz�. A foltra s�oldattal megnedves�tett t�rl�kend�t sim�tanak, majd szintetikus ellenanyaggal sz�rj�k le (p�ld�ul fenolftaleinnel), amelyt�l a kend� sz�ne k�kre v�ltozik, amennyiben val�ban emberi v�rr�l van sz�. Ha emberi v�r, a k�rd�s az, ki�? Ennek megv�laszol�s�hoz mint�t kell vinni a laborba, �m egy egyszer�s�tett ellenanyagk�pz� (antig�n-) pr�ba felgyors�thatja a folyamatot: ebb�l kider�l a tulajdonos v�rcsoportja. Az antig�nek olyan enzimek, amelyek v�dekez� reakci�ba kezdenek, mely r�v�n antitesteket termelnek a fert�z�s ellen. Az adott v�rcsoporthoz tartoz� egy�nek hasonl� antig�nekkel rendelkeznek, ha teh�t az �ldozat AB-negat�v v�rcsoport�, �s a teszt egy m�sik v�rcsoportra jellemz� antig�neket mutat, akkor igencsak val�sz�n�tlen, hogy az �ldozat v�r�r�l van sz�. Ez a pr�ba hasonl� a v�rad�k �s a betegek v�r�nek �sszef�rhet�s�g�t vizsg�l� teszthez. A leggyakoribb v�rcsoportvizsg�lat az AB0-rendszer n�ven ismert. K�t ellenanyagoldatot adnak a mint�hoz, amely az A antig�neket tartalmaz� v�rsejteket egy csoportba k�nyszer�ti, az AB csoportok ezzel p�rhuzamosan elk�l�n�lnek. A m�sodik oldat a B antig�neket mag�ba foglal� sejteket v�lasztja el az AB csoportokt�l. A 0 t�pus� v�rcsoportra viszont nem hat az oldat, �gy k�l�n�ll� sejtjei k�volt�b�l k�nnyen beazonos�that�. �ltal�ban a reg�ny�r�k, k�lt�k �s t�rt�n�szek besz�lnek olyasmir�l, hogy a v�r "�mlik" vagy "hull". A szak�rt�k viszont tiszt�ban vannak azzal, hogy a v�r ritk�n csepeg, ink�bb sug�rban l�vell kifel� egy sebb�l, m�ghozz� a sz�v munk�ja folyt�n. Ebb�l azt�n "foltok" �s "cs�kok" keletkeznek, melyek a laikusok szem�ben nem egyebek er�szakot �s z�rzavart id�z�, ragacsos massz�n�l. A v�rminta elemz�i sz�m�ra azonban a v�rfoltok ugyan�gy olvashat�ak, ak�r egy k�nyv, mivel a cseppek a ballisztika t�rv�nyeinek megfelel�en viselkednek, ak�rcsak a l�ved�kek. �m azokt�l elt�r�en a v�rcsepp sz�tfr�ccsen, ha lapos fel�letet �r, �s r�szecsk�i a sebess�g, a t�meg, a t�vol�sg, az ir�ny �s a fel�letszerkezet f�ggv�ny�ben sz�r�dnak sz�t. Ezeknek a szakembereknek teh�t tudniuk kell, hogyan viselkedik a v�r, mikor r�cseppen vagy r�fr�ccsen az adott fel�letre (t�bbek k�z�tt falra, padl�ra, csemp�re, t�r�lk�z�re, �vegre, sz�nyegre, vagy �pp egy j�rm� belsej�re). Ezenfel�l azonos�taniuk kell a k�l�nb�z� t�mad�si form�kat, p�ld�ul a vagdos�st, a ver�st, a k�sel�st, a f�r�szel�st, valamint a t�mad� test�n �nv�delemb�l ejtett v�g�sokat. Azt is ki kell sz�m�taniuk, mekkora er�t alkalmaztak ek�zben, tov�bb� a t�mad� �s az �ldozat egym�shoz viszony�tott helyzet�t, azt, hogy mozogtak-e vagy nem, ha mozogtak, milyen sebess�ggel �s mi is t�rt�nt, miut�n a t�mad�s megkezd�d�tt.

 <-vissza