(Megjegyzés: Paul Roland könyvéből és a wikipédiáról összeszedtem rengeteg kifejezést. Van ami elég bonyolult, de én például a biológia órámon arattam velük:) Jó olvasást!)
Kriminalisztika:A kriminalisztika, a nyomozás tudománya; elsősorban bűnügyi, de emellett szabálysértési, közigazgatási és fegyelmi ügyekben. A nyomozás feladata a múltban lezajlott cselekmények, események felderítése és bizonyítása. Természetesen a kriminalisztikai ismeretek a nyomozáson túl felhasználhatók a bűncselekmények megelőzése és megszakítása céljából is.
Daktiloszkópia: A daktiloszkópia a bőrlécrendszerek (az emberi ujjak, tenyerek, talpak bőrének sajátos fodorszál-mintázata) kriminalisztikai és személyazonosítási célú vizsgálata.
DNS: A dezoxiribonukleinsav (közismert rövidítése: DNS; angolul: deoxyribonucleic acid – DNA) a nukleinsavaknak azon típusa, melyben a nukleotid alegységek dezoxiribózt (pontosabban 2-dezoxi-D-ribózt) tartalmaznak. Biológiai jelentősége igen fontos.Minden DNS 4 vegyületet tartalmaz: adenin (A), guanin (G), citozin (C), és timin (T).
Korai hullajelenségek:
Algor Mortis: A test kihűlése. Az életfunkciók megszűntével a test hőháztartása összeomlik, a test hőmérséklete lassan (a Henssge-nomogramm szerint, komfort körülmények közt óránként 1-1,5°C fokkal) idomul a környezet hőmérsékletéhez..
Rigor mortis: Hullamerevség A hullamerevség vagy rigor mortis (latin) a halál egyik jele, amit az izmokban beálló kémiai változás okoz, amitől a holttest elmerevedik és a testrészek mozgatása is nehezített. Enyhe hőmérsékleten a merevség kifejlődését a [Nysten-szabály] írja le. Eszerint 24 óra alatt merevedik meg a test, először az állkapocsízület, majd a törzs, a végtagok. 48 óra múltán kezd feloldódni a merevség és 72 óra múlva lesz teljes az elernyedés. A beállás időpontja néhány perc és több óra között változhat a környezet hőmérsékletétől függően.
Pallor mortis: Hullai sápadtság. A keringés megszűntével a vér lassan a gravitációnak megfelelően a holttest legalsóbb részeiben gyűlik össze. A többi terület ebből fakadóan sápadttá válik..
Livor mortis: Hullafoltok. A keringés megszűntével a vér a gravitációnak megfelelően a holttest alsóbb részeire folyik, és ott szederjes színű foltokat képez a nyomásnak ki nem tett területeken. A hullafoltok a halál után ~2-4 órával kialakulnak, ekkor még úgymond elnyomhatók, azaz nyomásra visszaszorulnak az adott területről, hullai sápadtságot eredményezve. A halál után ~24 órával az erek bomlásakor a vér kilép az érpályákból és a környező szövetekbe kezd beivódni. Az így kialakult hullafoltok már nem nyomhatók el. (Fontos, hogy a beivódás előtt a hullafoltok vándorolhatnak a holttest mozgatásakor.)
Kései hullajelenségek:
Rothadás: A test általános bomlása, melynek végső fázisa a szkeletizáció, azaz a csontvázzá alakulás. A rothadáshoz megfelelő hőmérséklet, levegő és páratartalom kell. A bomlási gázok egyes testrészek felfúvódását okozzák; a haj és a szőrzet kihullik, a felhám hólyagokat képezve leválik majd beivódik.
Felázás: Más néven: macerálódás. A vízben létrejövő kései hullajelenség a test felázása (vízihullák). (A magzatot az anyaméhben az ún. magzatmáz védi a felázástól)
Hullaviaszos átalakulás: Más néven adipocerálódás. A magas alkáli-földfém tartalmú környezet hatására a holttest zsírtartalma viaszra-szappanra emlékeztető anyagúvá válik.
Tőzegcserzés: A tőzegmocsarak magas savtartalmú vize, az alacsony hőmérséklet és az oxigénhiány alakítja ki. A bőr megfeketedik, de egyben megmarad, a csontokból viszont a savas közeg kioldja a kalcium-foszfátot, így a csontok gumiszerűen hajlékonnyá válnak.
Aszalódás: Más néven mumifikálódás. Száraz (vagy rendkívül hideg) környezetben a holttest elveszíti víztartalmát; a lágyrészek gyakorlatilag rászáradnak a csontokra.
Kiszáradás: vagy dehidratáció nagy mennyiségű folyadék- és elektrolitvesztés, illetve elégtelen folyadékbevitel következtében kialakuló kórkép. Súlyossága a só- és vízvesztés mértékétől függ. Kezelésének célja a víz- és sóháztartás helyreállítása. Erre az ún. orális rehidráló porból (ORF) készült vizes oldatokat használják.Ha az elveszített mennyiség eléri a testsúly két százalékát, fáradtság lép fel, teljesítményünk romlik. Ha a folyadékveszteség több mint a testsúly öt százalékát jelenti, komoly fizikai rosszullét lép fel, szédülés, fejfájás, hányinger kerülgeti az embert, valamint bénító gyengeség és mentális zavartság. Tíz százalékos folyadékveszteség felett az izmok lebénulnak, a bőr összeaszik, a vizelés megszűnik vagy fájdalmassá válik, az áldozatot látomások kezdik gyötörni. Ha a vízveszteség eléri a testsúly 15%-át, a szomjazó meghal.
Ligor mortis:hullasápadtság. Mivel a vér nem kering az erekben, leülepszik és a bőr elveszti a természetes színét, lesápad. Ilyenkor a vér összegyűlik a zúzódások helyén, ezért van az, hogy néha csak a halál beállta után lesznek láthatóak.
További fogalmak:
Halottkém: igazságügyi orvosszakértő
Méreg:Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű tevékenységgel – ha belőle kellő mennyiség jut be az élőlénybe
Kémiai mérgek: toxinok
Biológiai mérgek: venomok
Cianózis: Szén-monoxid-mérgezésnek nyilvánvaló jele a természetellenes fénylő rózsaszín bőr. A szívelégtelenség jól láthatóan kékre színezi a mellkast és az arcot, ezt nevezik cianózisnak.
Szerológia: testnedv (pl. vér, ondó)
Anyagmaradvány: a kriminalisztikában olyan, a bűncselekmény helyszínén visszamaradó tárgytöredékek, anyagrészecskék, amely a vizsgált eseménnyel közvetlenül, vagy közvetve összefüggésbe hozhatóak.
Benzidin próba: A benzidin próba a vérfoltok felkutatására szolgál. Az ecetsavas benzidinoldat hidrogén peroxid jelenlétében a vérmaradványt kékeszöldre színezi.
Luminolos próba: A vérrel szennyezett hely sötétben a luminol hatására kékesfehéren világít.
Latens nyomok: Az ujjon találunk parányi verítékmaradványokat, por és más mikroszkopikus méretű anyag tapad, amelyet aztán rákenünk mindarra, amihez hozzáérünk. Bár szabad szemmel nem észlelhető, ennek mintázatát a kiemelőpor vagy egyes vegyületek (pl. ninhidrin vagy a pillanatragasztó) gőze láthatóvá teszi, ezzel rávetíthető egy átlátszó lapra, melyet a laborban később elemezhetnek.
Látható nyomok: a vérben vagy festékben megmaradt lenyomatok könnyen észlelhetők.
Térfogati nyomok: a rugalmasabb anyagokban (pl. agyagban vagy élelmiszerben) találhatók.
AFIS: Automated Fringerprint Identification System azaz Az Országos ujjlenyomat adatbázis.
BALLISZTIKA: A ballisztika a mozgásban levő (kilőtt, eldobott, elhajított) testek röppályájának tana. Kriminalisztikai vizsgálatakor általában az általános ballisztikát használják, melynél a lövedék pályája ballisztikus ív, vagy görbe.
Belső BALLISZTIKA: Vizsgálatának tárgya a lövedék mozgása a fegyver csövében a csőtorkolatig, rakéta esetén a rakéta mozgása az üzemanyag égéséig.
Külső BALLISZTIKA: A lövedék, vagy a rakéta mozgásával foglalkozó tudomány. Ilyenkor lövedék esetében a a tolóerő már nem hat. Rakétánál az üzemanyag elégésétől a célba jutásig történő eseményeket vizsgálja.
Igazságügyi BALLISZTIKA: Az általános ballisztika szakága, a kriminalisztika önállósult szakterülete. Feladata: a lőfegyver, lőszer és ezek alkatrészeinek tartásával, használatával kapcsolatos kriminalisztikai vonatkozású problémák megoldása. Olyan önálló tudományos tételeket dolgoz ki, melyek csak a lőfegyverek, azok nyomai és használatuk folyamán keletkezett elváltozások bűnügyi szempontból történő vizsgálatakor szükségesek.
Tárgya:
lőfegyver
lövés folyamata
a lövés következményeként létrejött valamennyi elváltozás
a vonatkozó azonosítás
STR: (Short Tandem Repeat) A DNS egy bizonyos részét, az STR-t kielemezve, mert ez az a szakasz, amely az egyént, annak fizikai sajátosságait (hajszínt, arcberendezést, és így tovább) megszabja. A szál további része általánosabb genetikai információkhat tartalmaz, melyek minden emberi lénynél azonosak.
RFLP-elemzés: a DNS vizsgálathoz hasonló.
PCR-eljárás: Molekuláris fénymásolásnak is nevezik, mivel a sejt DNS-képzéséről készít másolatot.
Toxikológia: A toxikológia és a kémiai biztonság a mérgezések kóroktanával és megelőzésével foglakozó tudományág, melynek egyik legfontosabb vizsgálómódszere a kockázat analízise, becslése. Ez a tudományág foglalkozik a vegyszerek tulajdonságainak jellemzésével, biológiai, ökológiai szerepükkel az élő szervezetek válaszreakcióival és a környezet állapotának jellemzésével. A kémiai biztonság a vegyszerek körforgását, életciklusát követi nyomon, és meghatározza a vegyszerekkel történő foglalkozás szabályait, a gyártástól a felhasználáson át az újrahasznosításig.
Nikotinmérgezés: A nikotin halálos méreg. 40 milligramm nikotin halált okozhat.
Anatómia: ( „felvágni” szóból), magyarosan bonctan (a boncolás szóból) a biológiának az élő szervezet struktúrájával és szerveződésével foglalkozó ága. Gyűjtőfogalom, ami magába foglalja a humán anatómiát, az állatok anatómiát (zootómia) és a növények anatómiáját (fitotómia). Az evolúció kapcsán szorosan kapcsolódik az embriológiához, a komparatív anatómiához és a komparatív embriológiához. Az anatómia felosztható a szabad szemmel látható struktúrákkal foglalkozó makroszkopikus anatómiára, továbbá az apró, mikroszkóppal vizsgálható struktúrákkal foglalkozó mikroszkopikus anatómiára, amibe a hisztológia (szövettan)és a citológia (sejttan) is beleértendő. Ezenkívül beszélhetünk az anatómia testrészek és szervrendszerek szerinti tagozódásáról is; előbbi szerint vizsgálhatjuk például a fejet vagy a mellkast, utóbbi szerint vizsgálhatjuk például az idegrendszert vagy a légzés szervrendszerét.
Halálozás fajtái:
Fulladásos Halál: Strangulatios halálnak is nevezik. A bonctani képe jellegzetes. A szervek hyperaemiája jellegzetes. Vízi halottaknál a mellkas emphysaema aquosum. A halálnem a légzőnyílások megszűnése miatt következik be. Lehet: akasztás, zsinegelés, folyadékba fúlás, szilárd anyagba fúlás például: búzaszemek, vagy a mellkas légzőmozgásának megakadályozása. Jellegzetes bonctani képeket kell keresni, melyeket rétegesen boncolunk ki (például akasztásnál az Ammusat-jel). Ez a halálnem nem a legkellemesebb, a fuldoklásnál az érintett pánikba esik, főleg, ha víz alatt van, akkor próbál levegőt venni, így a mellkasba is víz kerül, a tüdő szövetei károsodnak, végül az epiglottis reflexszerűen lezárja a légzőnyílást és perceken belül beáll a hálál. Fojtogatás esetén egyes személyeknél elég, ha csak kismértékben szorítják meg a nyak felső részét. Ugyanis az arteria carotis communisban található egy glomus caroticum-nak nevezett rész, amely az oxigénfelvételt is stimulálja. Egyes személyeknél a nyak megérintésekor akár azonnal beállhat a halál.
Termikus (égési vagy fagyási) Halál: Az égési sérülésekből adódó halál: A testet hirtelen ért magas hőmérséklet következtében bekövetkező halál. Az első formája, hogyha a test azonnal karbonizálódik, elszenesedik. A magas hőmérséklet következtében az izomfehérjék átalakulnak és egy a hullamerevséghez hasonló állapotot hoznak létre, melyet gladiátor-testtartásnak nevezünk. Az égést túlélteknél gyakori halálok az embólia. Az égési sérüléseket osztályozzuk. Gyakori kérdés, hogy a hullán észlelhető hólyagok élőben keletkeztek-e, vagy már a rothadás következménye. Az élőben keletkezett égési hólyagokban még kimutatható leukocyta, lymphocyta reakció. Itt még megemlítendő a crematio is, vagyis a hulla elhamvasztása. Egy felnőtt testét 1000-1200 °C-on szokták elégetni, gyermek hulláját 900 Celsiuson a víztartalom miatt. Először a haj semmisül meg, majd fokozatosan a lágy részek, végül a csontok. Gyakori azonban, hogy a nagyobb csöves csontok nem égnek el, azokat le szokták darálni. Kövér egyének égetésekor vigyázni kell, mert a szétolvadó zsír gyúlékonnyá válik ekkora hőmérsékleten és gyakran okozott ez már krematóriumi baleseteket.
A fagyhalál: a test hőmérséklete annyira lecsökken, hogy bekövetkezik a halál. Főleg ittas egyéneknél fordul elő, akik elalszanak télen az utcán. Ugyanis az alkohol "átvágja" a hipotalamuszt, az agy hűtő-fűtő központját, és úgy érzi az ittas ember, hogy melege van, ezért is piros az arca. Azonban csak az agy érzékeli úgy, hogy meleg van, valójában a test normális vagy alcsonyabb hőmérsékletű. A testhőmérséklet csökken, szűkül a tudat, végül ájulás, coma és halál következik be. A megfagyottak tetemei gyakran sápadtak, hullafoltjaik élénkpirosak.
Patológia: (a görög pathosz = fájdalom és logosz = tudomány szavakból) a beteg sejtek, szövetek és szervek szerkezeti és funkcionális változásaival foglalkozik. „A patológia az orvostudomány alapja, összeköti az elméleti tudományokat a klinikummal, választ keres a betegségek tüneteit és a betegek panaszait okozó morfológiai és funkcionális elváltozásokkal kapcsolatos kérdésekre.
A patológia vizsgálati szempontjai: A négy legfőbb szempont, melyek szerint a betegségeket a patológia vizsgálja:
Etiológia: mi okozza a betegséget
Patogenezis: a betegség lefolyása, mechanizmusa
Morfológia: a sejteket, szöveteket, szerveket érintő szerkezeti változások
Klinikai szempont: a morfológiai változások fukcionális következményei
A patológia területei:
Anatómiai patológia
Törvényszéki patológia
Citopatológia
Citogenetika
Mikrobiológia
Nosológia (a betegségek osztályozásának tudománya)
Diagnosztikus célból eltávolított szövetminta biokémiai és molekuláris biológiai elemzése
Szubdurális hematóma: agyi vérömleny
Entomológia: azaz rovartan a hatlábú ízeltlábúakkal (Hexapoda altörzs: Parainsecta és Insecta osztályok) foglalkozó biológiai tudomány. A rovarok az élővilág (jelenleg ismert) fajokban leggazdagabb csoportja. A napjainkban folyó entomológiai kutatások részben alaptudomány jellegűek (szisztematika, biogeográfia, evolúció-kutatás, fejlődésgenetika stb.), nagyobbrészt azonban alkalmazott és fejlesztő kutatások.
AJÁNLOM AZ OLDALT
