>> Kifejez�sek

Kifejez�sek: (Megjegyz�s: Paul Roland k�nyv�b�l �s a wikip�di�r�l �sszeszedtem rengeteg kifejez�st. Van ami el�g bonyolult, de �n p�ld�ul a biol�gia �r�mon arattam vel�k:) J� olvas�st!) Kriminalisztika: A kriminalisztika, a nyomoz�s tudom�nya; els�sorban b�n�gyi, de emellett szab�lys�rt�si, k�zigazgat�si �s fegyelmi �gyekben. A nyomoz�s feladata a m�ltban lezajlott cselekm�nyek, esem�nyek felder�t�se �s bizony�t�sa. Term�szetesen a kriminalisztikai ismeretek a nyomoz�son t�l felhaszn�lhat�k a b�ncselekm�nyek megel�z�se �s megszak�t�sa c�lj�b�l is. Daktiloszk�pia: A daktiloszk�pia a b�rl�crendszerek (az emberi ujjak, tenyerek, talpak b�r�nek saj�tos fodorsz�l-mint�zata) kriminalisztikai �s szem�lyazonos�t�si c�l� vizsg�lata. DNS: A dezoxiribonukleinsav (k�zismert r�vid�t�se: DNS; angolul: deoxyribonucleic acid – DNA) a nukleinsavaknak azon t�pusa, melyben a nukleotid alegys�gek dezoxirib�zt (pontosabban 2-dezoxi-D-rib�zt) tartalmaznak. Biol�giai jelent�s�ge igen fontos.Minden DNS 4 vegy�letet tartalmaz: adenin (A), guanin (G), citozin (C), �s timin (T). Korai hullajelens�gek: Algor Mortis: A test kih�l�se. Az �letfunkci�k megsz�nt�vel a test h�h�ztart�sa �sszeomlik, a test h�m�rs�klete lassan (a Henssge-nomogramm szerint, komfort k�r�lm�nyek k�zt �r�nk�nt 1-1,5�C fokkal) idomul a k�rnyezet h�m�rs�klet�hez.. Rigor mortis: Hullamerevs�g  A hullamerevs�g vagy rigor mortis (latin) a hal�l egyik jele, amit az izmokban be�ll� k�miai v�ltoz�s okoz, amit�l a holttest elmerevedik �s a testr�szek mozgat�sa is nehez�tett. Enyhe h�m�rs�kleten a merevs�g kifejl�d�s�t a [Nysten-szab�ly] �rja le. Eszerint 24 �ra alatt merevedik meg a test, el�sz�r az �llkapocs�z�let, majd a t�rzs, a v�gtagok. 48 �ra m�lt�n kezd felold�dni a merevs�g �s 72 �ra m�lva lesz teljes az elernyed�s. A be�ll�s id�pontja n�h�ny perc �s t�bb �ra k�z�tt v�ltozhat a k�rnyezet h�m�rs�klet�t�l f�gg�en. Pallor mortis: Hullai s�padts�g. A kering�s megsz�nt�vel a v�r lassan a gravit�ci�nak megfelel�en a holttest legals�bb r�szeiben gy�lik �ssze. A t�bbi ter�let ebb�l fakad�an s�padtt� v�lik.. Livor mortis:   Hullafoltok. A kering�s megsz�nt�vel a v�r a gravit�ci�nak megfelel�en a holttest als�bb r�szeire folyik, �s ott szederjes sz�n� foltokat k�pez a nyom�snak ki nem tett ter�leteken. A hullafoltok a hal�l ut�n ~2-4 �r�val kialakulnak, ekkor m�g �gymond elnyomhat�k, azaz nyom�sra visszaszorulnak az adott ter�letr�l, hullai s�padts�got eredm�nyezve. A hal�l ut�n ~24 �r�val az erek boml�sakor a v�r kil�p az �rp�ly�kb�l �s a k�rnyez� sz�vetekbe kezd beiv�dni. Az �gy kialakult hullafoltok m�r nem nyomhat�k el. (Fontos, hogy a beiv�d�s el�tt a hullafoltok v�ndorolhatnak a holttest mozgat�sakor.) K�sei hullajelens�gek: Rothad�s:   A test �ltal�nos boml�sa, melynek v�gs� f�zisa a szkeletiz�ci�, azaz a csontv�zz� alakul�s. A rothad�shoz megfelel� h�m�rs�klet, leveg� �s p�ratartalom kell. A boml�si g�zok egyes testr�szek felf�v�d�s�t okozz�k; a haj �s a sz�rzet kihullik, a felh�m h�lyagokat k�pezve lev�lik majd beiv�dik. Fel�z�s:   M�s n�ven: macer�l�d�s. A v�zben l�trej�v� k�sei hullajelens�g a test fel�z�sa (v�zihull�k). (A magzatot az anyam�hben az �n. magzatm�z v�di a fel�z�st�l) Hullaviaszos �talakul�s:   M�s n�ven adipocer�l�d�s. A magas alk�li-f�ldf�m tartalm� k�rnyezet hat�s�ra a holttest zs�rtartalma viaszra-szappanra eml�keztet� anyag�v� v�lik. T�zegcserz�s:   A t�zegmocsarak magas savtartalm� vize, az alacsony h�m�rs�klet �s az oxig�nhi�ny alak�tja ki. A b�r megfeketedik, de egyben megmarad, a csontokb�l viszont a savas k�zeg kioldja a kalcium-foszf�tot, �gy a csontok gumiszer�en hajl�konny� v�lnak. Aszal�d�s:   M�s n�ven mumifik�l�d�s. Sz�raz (vagy rendk�v�l hideg) k�rnyezetben a holttest elvesz�ti v�ztartalm�t; a l�gyr�szek gyakorlatilag r�sz�radnak a csontokra. Kisz�rad�s: vagy dehidrat�ci� nagy mennyis�g� folyad�k- �s elektrolitveszt�s, illetve el�gtelen folyad�kbevitel k�vetkezt�ben kialakul� k�rk�p. S�lyoss�ga a s�- �s v�zveszt�s m�rt�k�t�l f�gg. Kezel�s�nek c�lja a v�z- �s s�h�ztart�s helyre�ll�t�sa. Erre az �n. or�lis rehidr�l� porb�l (ORF) k�sz�lt vizes oldatokat haszn�lj�k.Ha az elvesz�tett mennyis�g el�ri a tests�ly k�t sz�zal�k�t, f�radts�g l�p fel, teljes�tm�ny�nk romlik. Ha a folyad�kvesztes�g t�bb mint a tests�ly �t sz�zal�k�t jelenti, komoly fizikai rosszull�t l�p fel, sz�d�l�s, fejf�j�s, h�nyinger ker�lgeti az embert, valamint b�n�t� gyenges�g �s ment�lis zavarts�g. T�z sz�zal�kos folyad�kvesztes�g felett az izmok leb�nulnak, a b�r �sszeaszik, a vizel�s megsz�nik vagy f�jdalmass� v�lik, az �ldozatot l�tom�sok kezdik gy�t�rni. Ha a v�zvesztes�g el�ri a tests�ly 15%-�t, a szomjaz� meghal. Ligor mortis: hullas�padts�g. Mivel a v�r nem kering az erekben, le�lepszik �s a b�r elveszti a term�szetes sz�n�t, les�pad. Ilyenkor a v�r �sszegy�lik a z�z�d�sok hely�n, ez�rt van az, hogy n�ha csak a hal�l be�llta ut�n lesznek l�that�ak. Tov�bbi fogalmak: Halottk�m: igazs�g�gyi orvosszak�rt� M�reg: Biol�giai szempontb�l m�regnek tekinthet�nk minden olyan anyagot, amely �l� szervezettel �rintkezve abban k�rosod�st, betegs�get vagy hal�lt okoz – �ltal�ban k�miai reakci� �tj�n vagy m�s molekul�ris szint� tev�kenys�ggel – ha bel�le kell� mennyis�g jut be az �l�l�nybe K�miai m�rgek: toxinok Biol�giai m�rgek: venomok Cian�zis: Sz�n-monoxid-m�rgez�snek nyilv�nval� jele a term�szetellenes f�nyl� r�zsasz�n b�r. A sz�vel�gtelens�g j�l l�that�an k�kre sz�nezi a mellkast �s az arcot, ezt nevezik cian�zisnak. Szerol�gia: testnedv (pl. v�r, ond�) Anyagmaradv�ny: a kriminalisztik�ban olyan, a b�ncselekm�ny helysz�n�n visszamarad� t�rgyt�red�kek, anyagr�szecsk�k, amely a vizsg�lt esem�nnyel k�zvetlen�l, vagy k�zvetve �sszef�gg�sbe hozhat�ak. Benzidin pr�ba: A benzidin pr�ba a v�rfoltok felkutat�s�ra szolg�l. Az ecetsavas benzidinoldat hidrog�n peroxid jelenl�t�ben a v�rmaradv�nyt k�kesz�ldre sz�nezi. Luminolos pr�ba: A v�rrel szennyezett hely s�t�tben a luminol hat�s�ra k�kesfeh�ren vil�g�t. Latens nyomok: Az ujjon tal�lunk par�nyi ver�t�kmaradv�nyokat, por �s m�s mikroszkopikus m�ret� anyag tapad, amelyet azt�n r�ken�nk mindarra, amihez hozz��r�nk. B�r szabad szemmel nem �szlelhet�, ennek mint�zat�t a kiemel�por vagy egyes vegy�letek (pl. ninhidrin vagy a pillanatragaszt�) g�ze l�that�v� teszi, ezzel r�vet�thet� egy �tl�tsz� lapra, melyet a laborban k�s�bb elemezhetnek. L�that� nyomok: a v�rben vagy fest�kben megmaradt lenyomatok k�nnyen �szlelhet�k. T�rfogati nyomok: a rugalmasabb anyagokban (pl. agyagban vagy �lelmiszerben) tal�lhat�k. AFIS: Automated Fringerprint Identification System azaz Az Orsz�gos ujjlenyomat adatb�zis. BALLISZTIKA: A ballisztika a mozg�sban lev� (kil�tt, eldobott, elhaj�tott) testek r�pp�ly�j�nak tana. Kriminalisztikai vizsg�latakor �ltal�ban az �ltal�nos ballisztik�t haszn�lj�k, melyn�l a l�ved�k p�ly�ja ballisztikus �v, vagy g�rbe. Bels� BALLISZTIKA: Vizsg�lat�nak t�rgya a l�ved�k mozg�sa a fegyver cs�v�ben a cs�torkolatig, rak�ta eset�n a rak�ta mozg�sa az �zemanyag �g�s�ig. K�ls� BALLISZTIKA: A l�ved�k, vagy a rak�ta mozg�s�val foglalkoz� tudom�ny. Ilyenkor l�ved�k eset�ben a a tol�er� m�r nem hat. Rak�t�n�l az �zemanyag el�g�s�t�l a c�lba jut�sig t�rt�n� esem�nyeket vizsg�lja. Igazs�g�gyi BALLISZTIKA: Az �ltal�nos ballisztika szak�ga, a kriminalisztika �n�ll�sult szakter�lete. Feladata: a l�fegyver, l�szer �s ezek alkatr�szeinek tart�s�val, haszn�lat�val kapcsolatos kriminalisztikai vonatkoz�s� probl�m�k megold�sa. Olyan �n�ll� tudom�nyos t�teleket dolgoz ki, melyek csak a l�fegyverek, azok nyomai �s haszn�latuk folyam�n keletkezett elv�ltoz�sok b�n�gyi szempontb�l t�rt�n� vizsg�latakor sz�ks�gesek. T�rgya: l�fegyver l�v�s folyamata a l�v�s k�vetkezm�nyek�nt l�trej�tt valamennyi elv�ltoz�s a vonatkoz� azonos�t�s STR: (Short Tandem Repeat)  A DNS egy bizonyos r�sz�t, az STR-t kielemezve, mert ez az a szakasz, amely az egy�nt, annak fizikai saj�toss�gait  (hajsz�nt, arcberendez�st, �s �gy tov�bb) megszabja. A sz�l tov�bbi r�sze �ltal�nosabb genetikai inform�ci�khat tartalmaz, melyek minden emberi l�nyn�l azonosak. RFLP-elemz�s: a DNS vizsg�lathoz hasonl�. PCR-elj�r�s: Molekul�ris f�nym�sol�snak is nevezik, mivel a sejt DNS-k�pz�s�r�l k�sz�t m�solatot. Toxikol�gia: A toxikol�gia �s a k�miai biztons�g a m�rgez�sek k�roktan�val �s megel�z�s�vel foglakoz� tudom�ny�g, melynek egyik legfontosabb vizsg�l�m�dszere a kock�zat anal�zise, becsl�se. Ez a tudom�ny�g foglalkozik a vegyszerek tulajdons�gainak jellemz�s�vel, biol�giai, �kol�giai szerep�kkel az �l� szervezetek v�laszreakci�ival �s a k�rnyezet �llapot�nak jellemz�s�vel. A k�miai biztons�g a vegyszerek k�rforg�s�t, �letciklus�t k�veti nyomon, �s meghat�rozza a vegyszerekkel t�rt�n� foglalkoz�s szab�lyait, a gy�rt�st�l a felhaszn�l�son �t az �jrahasznos�t�sig. Nikotinm�rgez�s: A nikotin hal�los m�reg. 40 milligramm nikotin hal�lt okozhat. Anat�mia: ( „felv�gni” sz�b�l), magyarosan bonctan (a boncol�s sz�b�l) a biol�gi�nak az �l� szervezet strukt�r�j�val �s szervez�d�s�vel foglalkoz� �ga. Gy�jt�fogalom, ami mag�ba foglalja a hum�n anat�mi�t, az �llatok anat�mi�t (zoot�mia) �s a n�v�nyek anat�mi�j�t (fitot�mia). Az evol�ci� kapcs�n szorosan kapcsol�dik az embriol�gi�hoz, a komparat�v anat�mi�hoz �s a komparat�v embriol�gi�hoz. Az anat�mia feloszthat� a szabad szemmel l�that� strukt�r�kkal foglalkoz� makroszkopikus anat�mi�ra, tov�bb� az apr�, mikroszk�ppal vizsg�lhat� strukt�r�kkal foglalkoz� mikroszkopikus anat�mi�ra, amibe a hisztol�gia (sz�vettan)�s a citol�gia (sejttan) is bele�rtend�. Ezenk�v�l besz�lhet�nk az anat�mia testr�szek �s szervrendszerek szerinti tagoz�d�s�r�l is; el�bbi szerint vizsg�lhatjuk p�ld�ul a fejet vagy a mellkast, ut�bbi szerint vizsg�lhatjuk p�ld�ul az idegrendszert vagy a l�gz�s szervrendszer�t. Hal�loz�s fajt�i: Fullad�sos Hal�l: Strangulatios hal�lnak is nevezik. A bonctani k�pe jellegzetes. A szervek hyperaemi�ja jellegzetes. V�zi halottakn�l a mellkas emphysaema aquosum. A hal�lnem a l�gz�ny�l�sok megsz�n�se miatt k�vetkezik be. Lehet: akaszt�s, zsinegel�s, folyad�kba f�l�s, szil�rd anyagba f�l�s p�ld�ul: b�zaszemek, vagy a mellkas l�gz�mozg�s�nak megakad�lyoz�sa. Jellegzetes bonctani k�peket kell keresni, melyeket r�tegesen boncolunk ki (p�ld�ul akaszt�sn�l az Ammusat-jel). Ez a hal�lnem nem a legkellemesebb, a fuldokl�sn�l az �rintett p�nikba esik, f�leg, ha v�z alatt van, akkor pr�b�l leveg�t venni, �gy a mellkasba is v�z ker�l, a t�d� sz�vetei k�rosodnak, v�g�l az epiglottis reflexszer�en lez�rja a l�gz�ny�l�st �s perceken bel�l be�ll a h�l�l. Fojtogat�s eset�n egyes szem�lyekn�l el�g, ha csak kism�rt�kben szor�tj�k meg a nyak fels� r�sz�t. Ugyanis az arteria carotis communisban tal�lhat� egy glomus caroticum-nak nevezett r�sz, amely az oxig�nfelv�telt is stimul�lja. Egyes szem�lyekn�l a nyak meg�rint�sekor ak�r azonnal be�llhat a hal�l. Termikus (�g�si vagy fagy�si) Hal�l: Az �g�si s�r�l�sekb�l ad�d� hal�l: A testet hirtelen �rt magas h�m�rs�klet k�vetkezt�ben bek�vetkez� hal�l. Az els� form�ja, hogyha a test azonnal karboniz�l�dik, elszenesedik. A magas h�m�rs�klet k�vetkezt�ben az izomfeh�rj�k �talakulnak �s egy a hullamerevs�ghez hasonl� �llapotot hoznak l�tre, melyet gladi�tor-testtart�snak nevez�nk. Az �g�st t�l�ltekn�l gyakori hal�lok az emb�lia. Az �g�si s�r�l�seket oszt�lyozzuk. Gyakori k�rd�s, hogy a hull�n �szlelhet� h�lyagok �l�ben keletkeztek-e, vagy m�r a rothad�s k�vetkezm�nye. Az �l�ben keletkezett �g�si h�lyagokban m�g kimutathat� leukocyta, lymphocyta reakci�. Itt m�g megeml�tend� a crematio is, vagyis a hulla elhamvaszt�sa. Egy feln�tt test�t 1000-1200 �C-on szokt�k el�getni, gyermek hull�j�t 900 Celsiuson a v�ztartalom miatt. El�sz�r a haj semmis�l meg, majd fokozatosan a l�gy r�szek, v�g�l a csontok. Gyakori azonban, hogy a nagyobb cs�ves csontok nem �gnek el, azokat le szokt�k dar�lni. K�v�r egy�nek �get�sekor vigy�zni kell, mert a sz�tolvad� zs�r gy�l�konny� v�lik ekkora h�m�rs�kleten �s gyakran okozott ez m�r kremat�riumi baleseteket. A fagyhal�l: a test h�m�rs�klete annyira lecs�kken, hogy bek�vetkezik a hal�l. F�leg ittas egy�nekn�l fordul el�, akik elalszanak t�len az utc�n. Ugyanis az alkohol "�tv�gja" a hipotalamuszt, az agy h�t�-f�t� k�zpontj�t, �s �gy �rzi az ittas ember, hogy melege van, ez�rt is piros az arca. Azonban csak az agy �rz�keli �gy, hogy meleg van, val�j�ban a test norm�lis vagy alcsonyabb h�m�rs�klet�. A testh�m�rs�klet cs�kken, sz�k�l a tudat, v�g�l �jul�s, coma �s hal�l k�vetkezik be. A megfagyottak tetemei gyakran s�padtak, hullafoltjaik �l�nkpirosak. Patol�gia: (a g�r�g pathosz = f�jdalom �s logosz = tudom�ny szavakb�l) a beteg sejtek, sz�vetek �s szervek szerkezeti �s funkcion�lis v�ltoz�saival foglalkozik. „A patol�gia az orvostudom�ny alapja, �sszek�ti az elm�leti tudom�nyokat a klinikummal, v�laszt keres a betegs�gek t�neteit �s a betegek panaszait okoz� morfol�giai �s funkcion�lis elv�ltoz�sokkal kapcsolatos k�rd�sekre. A patol�gia vizsg�lati szempontjai: A n�gy legf�bb szempont, melyek szerint a betegs�geket a patol�gia vizsg�lja: Etiol�gia: mi okozza a betegs�get Patogenezis: a betegs�g lefoly�sa, mechanizmusa Morfol�gia: a sejteket, sz�veteket, szerveket �rint� szerkezeti v�ltoz�sok Klinikai szempont: a morfol�giai v�ltoz�sok fukcion�lis k�vetkezm�nyei A patol�gia ter�letei: Anat�miai patol�gia T�rv�nysz�ki patol�gia Citopatol�gia Citogenetika Mikrobiol�gia Nosol�gia (a betegs�gek oszt�lyoz�s�nak tudom�nya) Hematol�gia Immunol�gia K�rsz�vettan (k�rosodott sz�vet mikroszk�pos elemz�se) A patol�gia m�dszerei: Makroszk�pos patol�gia (autopsia, necropsia vagy boncol�s) Mikroszk�pos patol�gia (sz�vettan, immunhisztok�mia, elektronmikroszk�pia) Diagnosztikus c�lb�l elt�vol�tott sz�vetminta biok�miai �s molekul�ris biol�giai elemz�se Szubdur�lis hemat�ma: agyi v�r�mleny Entomol�gia: azaz rovartan a hatl�b� �zeltl�b�akkal (Hexapoda alt�rzs: Parainsecta �s Insecta oszt�lyok) foglalkoz� biol�giai tudom�ny. A rovarok az �l�vil�g (jelenleg ismert) fajokban leggazdagabb csoportja. A napjainkban foly� entomol�giai kutat�sok r�szben alaptudom�ny jelleg�ek (szisztematika, biogeogr�fia, evol�ci�-kutat�s, fejl�d�sgenetika stb.), nagyobbr�szt azonban alkalmazott �s fejleszt� kutat�sok. (Ne lopd el! Rengeteg munka volt! K�szi! Gina)

 <-vissza