|
3. fejezet
Körbe jártuk a várost és közben mindent elmesélt. A munkáját, a Tiffanyval való kapcsolatát és a mostani „ügyet” is.
- Szóval akkor nem is munka miatt vagy itt?
- De igen, csak az én házamon munkálkodnak. Szerencsére a felújítás és ez a pár nap szabadságom egy időre esett.
- Igen, még szerencse.
- Nézd! Már fél hét van! Nem kellene készülődnöd? Nekem is át kell öltöznöm.
- Rendben, akkor menjünk vissza.
Amint visszaértünk átkotortam a táskámat. Az aljában eldugtam a vadonatúj, feketebársony mini ruhámat. Harisnya, fekete magas sarkú, hajamat kontyba kötöttem, felvettem egy ezüst nyakláncot fülbevalóval és hozzáillő karkötővel. Kész is. –mondtam félhangosan a tükör előtt.
Épp kopogtattak. Amikor kinyitottam az ajtót Ryant pillantottam meg. Sötétszínű farmert és fehér inget vett fel egy fekete zakóval.
- Uh… de csinos vagy! –mondta majd zavartan végigpillantott rajtam.
- Köszi. Megkaptam az sms-t. Indulunk?
- Igen.
Elsétáltunk a 2 utcányira lévő Dream Club nevű helyre. Megálltunk a bejáratnál és Ryan megfogta a kezem, amire egy kismosollyal reagáltam.
Amikor beléptünk rengeteg embert pillantottunk meg. Egy ismerős arcot sem véltem felfedezni, de ekkor Tiffany máris ott termett.
- Boldog születésnapot!! –ölelt meg.
- Oh… köszi. Kik ezek?
- Mindenki miattad van itt. Szeretnének megismerni. –ahogy kimondta 3 srác közeledett.
- Ők itt Jason, Nicolas és Paul. Srácok ő Jessica.
- De jól nézel ki! –mondta Jason.
- Szia Jason! –fogott vele kezet Ryan.
- Te mit csinálsz itt haver? Ohh… szóval te vagy a titkos kísérő. Gratula tesó.
- Akkor mindenki menjen, ahová akar! Ott a tortád az asztalon! Én elmentem táncolni. –itt Nicolásra nézett, aki belékarolt és elvitte a táncparkettre.
- Nem vagy szomjas? –kérdezte Ryan.
- Nem igazán. Táncolunk?
- Persze, gyere!- finoman maga után húzott, majd körbefogta a derekamat. Megkapaszkodtam a nyakában és elkezdtünk ringatózni egy gyönyörű számra. Közben már olyan közel kerültünk egymáshoz, hogy csak pár centi választotta el az arcunkat. Akkor valami furcsa ötlet révén, még jobban magához húzott és óvatosan, szinte engedélyt kérve megcsókolt. Innentől nem érdekelt semmi más, csak ő és én. Ott álltunk és egyre hevesebben csókoltunk. Hirtelen leszakadtam róla, csak belenéztem a szemeibe és kijöttem a bárból. Megálltam a kapuban, ahol senkit nem találtam. Körül néztem és leültem a közeli padra. Pár perc múlva már ott ült mellettem.
- Mi a baj? Én sajnálom, de…
- Nincs semmi, csak hirtelen jött. Ennyi az egész. Meglepődtem. – kaptam tőle egy mosolyt és rám terítette a zakóját, aminek megcsapott az illata és szinte rögtön rávetettem magam Ryan ajkaira. Amit ő egy mosollyal nyugtázott. Még hevesebb volt, mint az előző. Amikor szétrebbentünk, ő szólalt meg először.
- Most mi legyen?
- Mi lenne?
- Haza vigyelek?
- Igen. Nem akarok visszamenni, és ahogy láttam már Tiff is hazaslisszolt.
- Akkor gyere. –megölelt és így összeborulva lépkedtünk hazáig.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
