Majdnem mindegy anyag lehet mreg, a krlmnyektl fggen csaknem minden okozhat elvltozst. Egy anyag toxicitsa alapveten attl fgg, hogy mekkora mennyisg milyen gyorsan kerl be a szervezetbe. Az adott szemly letkora s testtmege, valamint egszsgi llapota hatrozza meg, hogy az anyag hallt vagy elvltozst okoz-e. A mregnek ltalban olyan anyagokat neveznk, melyek kis mennyisgben is hallt okoznak. Mit jelent a „kis mennyisg”? A cin, amelyet norml esetben hallos mregnek tekintenek, kis - 300 mg-nl kevesebb - mennyisgben minden kvetkezmny nlkl beszedhet! Valjban ez az aprbb mennyisg elengedhetetlen a j egszsghez, mivel nlkle a szervezet nem kpes B12-vitamint szintetizlni. Ez a „mreg” sokfle gymlcs nevezetesen az alma, az szibarack, a cseresznye, a szilva s a hres mandula magjban is elfordul.
Mindez nem jelenti azt, hogy a cin nem hallos mreg!! Csak azt a tnyt szerettk volna rzkeltetni, hogy mg a leghallosabb mrgek is csak egy bizonyos mennyisg felett okoznak hallt. Nem szabad elfelejtennk, hogy brmi viselkedhet mregknt. Egy egszsgmnis frfi 3 ven keresztl semmi mst nem fogyasztott csak srgarpalevet. Egy nap holtan talltk, a bre ers narancssrga sznben jtszott. A srgarpa termszetesen igen egszsges, de nem ilyen eltlzott mennyisgben, minden mst nlklzve.