Chapter 1.

Same As It Never Was

Melinda lerakott egy hátizsákot a földre. Andrea és Delia a pult mögött álltak amikor Jim a raktárból az előtérbe sétált valami nehezet cipelve.

Melinda: Biztos vagy benne, hogy ez a sátor elég nagy lesz?

Jim: Ne aggódj, ez a sátor elég nagy és már ezerszer használtuk.

Melinda: Tudom, tudom...de azt akarom, hogy minden rendben menjen.

Jim: A takarókat és a párnákat is beraktam már a kocsiba, ki vezet?

Melinda: Azt hittem te.

Jim: Jó, oké, lehet róla szó. Na akkor minden rendben?

Melinda Andrea-hoz és Delia-hoz fordult.

Melinda: Biztosak vagytok benne, hogy megbirkóztok a bolttal?

Andrea: Persze hogy biztosak vagyunk benne, de ha valami baj lesz akkor majd hívunk telefonon. Most menj és érezzétek jól magatokat!

Delia: Pontosan, már van is egy tervünk hogy hogyan fogunk mindent rendben tartani...

Melinda: És hol van Rick?

Rick éppen akkor került elő a hátsó szobából és nem tűnt túl boldognak. Egy nehéz dobozt hozott magával.

Melinda: Oh, köszönöm Rick, nagyra értékelem a segítségedet!

Rick: Mégis mi van benne?

Melinda: Ruhák, smink és egyéb fontos kellékek...

Rick: Aha, és mikor jöttök vissza?

Jim: 2 vagy 3 nap múlva, de ne aggódjatok, mi megleszünk.

Melinda felvette a hátizsákot, majd amikor Andrea-ra és Delia-ra nézett látta, hogy sírnak.

Melinda: Na, ne sírjatok!

Melinda közelebb lépett hozzájuk, majd átölelte őket. Egy gyors ölelés után elváltak és Melinda Jim után indult, aki már félúton volt az ajtó felé.

Melinda: Oké srácok, ne felejtsétek, hívjatok ha bármi baj van, hiányozni fogtok! Sziasztok!

Andrea, Delia, Rick: Sziasztok!

Jim és Melinda az autójukhoz sétáltak, Jim lesegítette Melinda-ról a hátizsákot, berakta hátra és kinyitotta feleségének a kocsi ajtaját, hogy be tudjon szállni.

Melinda: Köszönöm, uram.

Jim: Nagyon szívesen, kisasszony.

Melinda szinte beugrott a kocsiba, majd becsukta az ajtót, amíg Jim átfutott a kocsi másik oldalához. Ahogy elhelyezkedtek, előhúztak egy térképet és egy kis könyvet.

Melinda: Olyan izgatott vagyok, imádok új helyeket felfedezni!

Jim: Ahogy én is, úgy gondoltam, hogy kicsit változtathatnánk, és távolabb is mehetnénk Grandview-tól.

Melinda: Jól hangzik, mi a neve a helynek?

Jim: Lakefield View, jól hangzik nem?

Lakefield View Intézet

Lakefield View lakossága mindösszesen 201 emberből állt. Igencsak eltávolodott volt a városoktól és egyéb falvaktól, tulajdonképpen a semmi kellős közepén állt. Az intézet jelenleg kórházként működött, de alig volt betegük. Azonban a mai nap más volt. Az intézet kapott egy hívást, amiben elárulták nekik, hogy egy nemrégiben megszökött elmebetegüket viszik be hozzájuk, akit egy közlekedési balesetben elhunytnak nyilvánítottak.

Virgina Lewis, egy fiatal nővér, tele energiával, örömmel várt a mentőre. Szinte már hallotta a szirénák hangját közeledni. A kórház csöndes volt, csupán 5 dolgozó volt aznap szolgálatban mindösszesen 10 betegre, akiknek nagy többsége már aludt. Virginia minden nap borzongott az alagsorban berendezett hullaháztól, soha nem ment volna le oda önszántából, főleg, mióta tavaly télen elveszítette az édesanyját, aki kihűlésbe halt bele.

Amikor a mentő megérkezett két férfi ugrott ki elől és hátra szaladtak, hogy kivegyék a szállítóágyat, a halott beteggel együtt. Virginia odasietett hozzájuk, pontosan akkor amikor kiemelték a holttestet a kocsiból.

Virginia: Sinisa Krochak, hát nem volt sokáig szabad...

Sinisa volt ez elmebeteg. Megőrült, mivel látta a szellemeket. Felbőszült és egy csomó embert megölt mielőtt bezárták ide, a Lakefield View kórházba. Csupán az előző este szökött meg, és tessék, egy nappal később holtak hozták be...

Virginia: Vissza ne engedjék ezt az embert a kórházba, csakis a holttestemen keresztül!

Mentős: Akkor mégis mit csináljak vele?

Virginia visszasétált a kórházba. Folytatni akarta a műszakját. Aztán hallott valamit a folyosóról. Kinézett és észrevette, ahogy az egyik mentős belép a hullaházba. Dühösen, de követte őket, tudva, hogy behozták a testet. Pont akkor ért a bejárathoz, amikor a két mentős kilépett az ajtón.

Virgina: Mégis mit művelnek, egy pszichopatát hoznak a kórházba?

Mentős: De hiszen halott!

Hullaház

A hullaházban, mindösszesen 4 ágy volt, mindegyik egy-egy test, fehér lepedővel leborítva. Ugyanakkor, az egyik ágyon, a fehér lepedő lehullott a földre, és az asztalon fekvő test, Sinisa, lassan de megmozdult. Szemei tágra nyíltak a sötétben...

<-vissza