�letrajz:

Anyja egy b�szke, gazdag csal�db�l sz�rmazott, apja k�zrendv�delmis volt. Calleigh �gy n�tt fel, hogy l�tta, amint sz�lei h�zass�ga egyre jobban megy t�nkre. Az anyja egy �lomvil�gba menek�lt, m�g apja az italhoz fordult. Hogy elker�lj�k apjuk �v�t, Calleigh �s testv�re megtanult�k, hogy maradhatnak �letben �jjel t�vol az otthonukt�l. Amikor apja j�zan volt, Calleigh jelentette sz�m�ra a vil�g k�zep�t. Minden tud�s�t megosztotta vele, �s Calleigh �r�lt ennek a figyelemnek. Megtanult b�nni a fegyverrel, �s k�pes volt olyanokra is, amire egy f�rfi is. Egy tan�r seg�ts�g�vel �szt�nd�jjal felvett�k a Tulane Egyetemre. Megtal�lva �nmag�t, felvette az anyja nev�t - Duquesne - �s b�j�t felhaszn�lva megk�stolhatta azt a fajta �letet, amir�l anyja csak �lmodozott. A tudom�nyok fel� fordult, t�vol eddigi besz�k�lt l�t�sm�d� m�ltj�t�l. Azonban nem tudott elszakadni apja eml�k�t�l �s tan�t�sait�l. Nagyfok� ballisztikai tud�sa r�v�n elnevezt�k "goly�-l�nynak" a New-Orleans-i Rend�rs�gen, majd hamarosan k�rte a felv�tel�t a b�n�gyi laborba. Nem sokkal ezut�n, a f�n�ke kap egy h�v�st r�gi bar�tj�t�l, Horatio Cainet�l Miamib�l. A Miami-Dade-i rend�rs�g egy ballisztikai szak�rt�t keresett.