|
1. fejezet
*Visszatekintés*
2007. 10. 02.-a volt. Sara Sidle és Gil Grissom egy sorozat gyilkos ügyén dolgoztak. A gyanúsítottak csak németül és franciául beszéltek. Ám azokat a mondatokat is csak egyes szavakból állították össze, tehát nyelvileg egyik sem volt helyes.
- Je ne suis pas un tueur. –dadogta az idősebb férfi. Sara gyors gondolatmenettel fordította le Grissom-nak az elhangzottakat.
- Azt mondja, hogy nem ő a gyilkos.
- Na persze. –mosolyodott el Gil.
- Pourquoi sont empreintes sur l'arme assassiner? (Miért van az ujjlenyomata a gyilkos fegyveren?)–tette fel a kérdést Sara. A gyanúsított elgondolkozott. Sidle is most tanult franciául de azért nagyjából megértették egymást a férfival.
- Je ne sais pas! (Nem tudom!) –fakadt ki az idősebb ismét, akit mellesleg Jacob-nak hívtak.
- Nem tudja, hogy miért került az ujjlenyomata a fegyverre. –mosolyodott el Sidle.
- És azt vajon tudja, hogy a DNS-e, hogyan került az áldozat ágyába?
- Megkérdezem! –majd a tettesek felé fordult- Et je sais comment il a obtenu l'ADN du lit de la victime?(És azt tudja, hogy hogyan került a DNS-e az áldozat ágyába?)
- How should I know? (Honnan tudhatnám?)–szólalt meg végre Peter angolul.
- Ebből elég volt, a bizonyítékok elmondták nekünk, hogy maguk tették! Nem kell itt a hülyét játszani! Itt egy papír és egy toll, szépen írjanak le mindent. Én azt sem bánom, ha kínaiul, de írják le! –fakadt ki Brass. A két helyszínelő jót mosolygott, majd kisétáltak a teremből.
- Mióta tudsz te ilyen jól franciául? –kérdezte Griss.
- Oh, csak pár éve tanultam, némettel együtt. Tudod, amióta Vegas-ban egyre gyakoribban tartóztatunk le külföldi állampolgárokat, jó beszélni a nyelvüket!
- Értem.
- C'est bien! (Az jó!)–mosolygott Sara. Gil is tudott néhány alap dolgot franciául, de annyira nem, mint kolléganője. Viszont Sara nem beszélt lengyelül, ami Grissom előnye volt.
- Kocham cię! (Szeretlek!) –mosolygott, majd beviharzott az irodájába. Pontosabban Grissom csak azt hitte, hogy Sidle nem tud lengyelül. A lány utána ment az irodába, megállt az ajtóban és csak ennyit mondott.
- Ja również. (Én is!) –Gil felpillantott a jelentések közül és elmosolyodott.
- Te mindent megtanulsz?
- Mir geht es gut, danke! Bis Später mein Liebster! (Köszönöm, jól vagyok. Később találkozunk kedvesem!) –mosolyodott el Sara, majd az öltöző felé vette az útját. A mosolyt azonban az arcán felejtette. Nick Stokes kollégája jött vele szembe.
- Mitől vagy ilyen boldog Sidle?
Sara csak elmosolyodott, nem válaszolva a férfinak.
*Visszatekintés vége*
A férfi nem tudhatta, hogy kiről van szó, így mit sem törődve a lelépő Sara-val, tovább ment a laborba, ahol összefutott Catherine-nel és velem az újonc Barbara Goldschmidt-tel. Bár még csak két hónapja voltam itt, már tudtam, hogy mi folyik Sara és Grissom között, de ezt nem akartam elárulni senkinek, nehogy elrontsam a játékukat.
- Héj, mi a fene folyik ebben a laborban?
- Nem tudom, Sara most nagyon boldog, talán barátja van. –mondtam mosolyogva.
- És ha igen? Legyen boldog, végre nem dolgozik annyit. –szakította félbe a társalgást Catherine, aki épp egy ruhadarabkát vizsgált. Nick, aki mellesleg a kedvenc kollégám volt, csak mosolygott, ekkor futott be Greg Sanders a kedvenc laborosom.
- Sziasztok! Na mim van nekem?
- Kérlek, nem szeretnénk találgatni! –mosolyodtam el.
- Oké, te tudod Barbara. –kacsintott rám- A DNS-minta az utolsó áldozat lakásából, arról a kötélről, amit a gardróbban találtatok.
- És kié Greggo? –kérdeztem lelkesen.
- Jacob Wagner. Az FBI adatbázisában találtam meg, megfigyelték 3 évig, mert azt gyanították, hogy terrorcselekményre készül, aztán végül az ügyet lezárták, mert nem történt semmi.
- Jacob Wagner? Remek, kihallgatjuk Nicky? –kérdeztem- Itt van bent a haverjával együtt.
- Mehetünk! –ezzel átmentünk a kihallgató terembe. Becsaptam magunk után az ajtót, amitől a bent ülők egy kicsit összerezzentek.
- Je m'appelle Barbara Goldschmidt. Je suis la nouvelle CSI: leur cause. Eh bien, Jacob trouve l'ADN de l'appartement de la victime. Que pouvez-vous nous dire à propos de M. Wagner? (Barbara Goldschmidt-nek hívnak. Én vagyok az új CSI: az ügyükben. Nos, megtaláltuk Jacob DNS-ét az áldozat lakásán. Mit tud nekünk erről elmondani Mr. Wagner?) –kérdeztem magabiztosan, bár ez csupán a 3. kihallgatásom volt és a francia tudásom sem volt a legfényesebb.
- What the hell?! (Mi van?!)
- Ez igazán érdekfeszítő történet volt, Mr. Wagner! –jegyezte meg Nick- Szóval, két napja, amikor átnéztük az áldozat lakását a gardróbban találtunk egy kötelet, amin a maga DNS-e van, ez azt bizonyítja, hogy maga járt ott. –mindezt persze folyamatosan fordítottam, mert úgy láttam, hogy Nick-nek most nem volt kedve angolul beszélni.
- Et si j'étais là-bas? Je n'ai pas la tuer! (És mi van akkor, ha ott voltam? Nem én öltem meg a nőt!) –közölte tömören Jacob.
Félrehúztam Nick-et.
- Így nem megyünk ezekkel semmire. Beszélek Grissom-mal, hátha javasol valamit, ha nem mond semmit, akkor tovább keresünk!
- Oké, addig megpróbálok kiszedni belőlük valamit!
Ezzel én távoztam és Griss irodája felé indultam el. Bírtam az új főnököm, de az én szívem máshoz húzott. Bekopogtam, majd benyitottam.
- Héj, főnök. Van egy perced?
- Persze, mondd csak Barbara.
- Tudod, van ez a Wagner-ügy.
- Igen, mi van vele? –kérdezte, úgy látszott, hogy sikerült felkeltenem a figyelmét, mivel eltette a papírokat, és rám figyelt. Leültem a vele szemben levő székre, és leraktam Greg jelentésének egy másolatát.
- Az ügynek, egyelőre egyetlen fejleménye van. A DNS-minta, amit Greggo a kötélről szedett le egyezik Jacob Wagner-ével. Ám a fickó nem hajlandó beszélni.
- Tettes társra utaló jel?
- Egyelőre semmi.
- Akkor a másikat engedjük el, Jacob-hoz meg küldjétek be Sophia-t. Majd ő kiszed belőle valamit.
- Oké, Grissom, akkor... –ekkor megcsörrent a telefonja. Felvette és letisztázta az új helyszínt.
- Akkor most munkát adok neked! –mosolyodott el. Ebben a mosolyában mindig volt valami hamiskás.
- És mi köze van a Wagner-ügyhöz?
- Elképzelhető, hogy nagyon is sok. Talán Jacob csak egy tettestárs. Na gyerünk, munkára fel, menjen veled Greg is.
„Istenem, köszönöm, hogy Greg-et adta mellém!” –gondoltam magamban.
- Oké, már itt sem vagyok. Amint visszajöttünk megkereslek, és tájékoztatlak a fejleményekről, jó Griss?
- Rendben, de fél szemed legyen Greg-en, mert képes munka közben is flörtölni.
- Értettem, főnök. –mosolyodtam el, majd kimentem az ajtón. Lementem az öltözőbe, ahol megtaláltam Greg-et.
- Szia Greg! –köszöntem neki, már az ajtóból.
- Oh, szia! Mi újság? Túl happy vagy!
- Csak újabb munka, de neked is jönnöd kell! –mosolyogtam, majd kivettem a szekrényemből a cuccaimat, és a laboros köpenyt lecseréltem a mellényemre.
- Imádom, ha munka van! Helyszíni?
- Még szép! –ezzel elindultunk a megadott helyszín felé...
... Eközben amikor mi kiléptünk az öltöző ajtaján Sara Sidle épp akkor lépett be rajta.
- Szia Sara! Beszélhetnék veled? –húztam félre Sara-t. Úgy éreztem, hogy tudnia kell, hogy tudok róluk- Mindjárt megyek Greg, te vezethetsz! –kacsintottam majd odadobtam neki a slusszkulcsot. Ezzel Greg távozott.
- Mond csak, mi az Barbara.
- Nézd, tudom, hogy mi folyik közted és Grissom között, de megígérem becsület szavamra, hogy nem mondom el senkinek.
- Azt meg köszönném, hogyha nem mondanád el, de mégis honnan jöttél rá?
- Európai vagyok, sok nyelvet beszélek az angol mellett. –mosolyogtam- Viszont most mennem kell. Szia!
Ezzel távoztam és kimentem a kocsimban ülő Greggo-hoz.
- Mi újság Happy Boy? –mosolyogtam rá, miközben beültem az anyósülésre.
- Semmi-semmi, csak csodálom a járgányod, ez egy újabb típus nem?
„Nem hiszem el, hogy most pont ennek kéne lennie a témának!”
- Azt hiszem igen, szerintem Ecklie akkor vehette, mielőtt idejöttem.
- Arról tudnék, szerintem ezt pont Neked vette, a színe illik hozzád. –mosolygott.
„Igen, ez az amiről Grissom beszélt” –mosolyodtam el én is.
- Siessünk, mert még kihűl a hullánk. –terelte el a szót, majd beletaposott a gázba és felkapcsolta a szirénát…
… Néhány perc múlva már kint is voltunk a sivatagban. A nagy semmi kellős közepén találtak egy holttestet és ezért kellett kijönnünk. Dög meleg volt kint, ezért levettem a mellényem alól a kardigánomat így csak topban maradtam. A főboncnokunk, Dr. Albert Robbins már kint várt minket a helyszínen egy csapatnyi rendőrrel és Jim Brass századossal.
- Hello doki, vidíts fel minket. –közölte Greg komoran, egy olyan grimasszal az arcán amit még előtte nem láttam, de nagyon csíptem ;)
- Nos Greg, ezen az ügyön nem lesz semmi vidámság. A lányt minden bizonnyal ide vonszolták mert nincsenek vérnyomok, egy fejre mért tompa tárgyi trauma a halál elsődleges oka és azt mondanám, hogy körülbelül 4-5 órája halott. Meg kell találnotok az elsődleges helyszínt, hogy többet tudjunk meg a halál körülményeiről, jó sétát. –mosolygott a doki, majd intett a kollégáinak, hogy vihetik a holttestet, hogyha lefényképeztük. Elmosolyodtam.
- Ennyit erről. És jobb lenne most elindulni, mert talán már így is elfújta a szél a nyomok felét.
- Egyetértek, meghívhatlak egy sétára? –mosolygott.
- Hogy én elmenjek veled? –mosolyogtam- Ez kérdés volt?
Rám mosolygott, megjegyzem kis híján elolvadtam. Aztán elindultunk, hogy nyomokat keressünk, persze tudtuk, hogy hiába.
- És van barátod? –kérdezte hirtelen Greg, a harmadik sikertelen nyomtalálásunk során.
- Nem, nincsen… -észre sem vettem, hogy majdnem elsétáltam egy lábnyom mellett. Gyorsan lefotóztam mielőtt örökre elfújta a szél. Pár percnyi csönd után óvatosan megfogta a karomat és magához fordított. Az érintésétől melegség járt át.
- Lenne kedved eljönni velem valahová műszak után? Mozi, kávézó?
Majdnem elaléltam, csupán két hónapja ismertem és mégis felmerte tenni nekem ezt a kérdést.
- Persze, hogy lenne. Feltéve, hogyha nem dupla műszakozunk, egy 24-ezés után én inkább otthon töltöm az időt a kádban elnyúlva.
Éreztem, ahogy elmosolyodik, aztán elindultunk visszafelé. Tulajdonképpen nem volt semmi a kezünkben, leszámítva egy kibontakozó kapcsolatot. Visszamentünk a Laborba és amíg Greg elment átöltözni addig én beugrottam Grissom-hoz.
- Grissom, most jöttünk vissza a helyszínről…
- De gyorsak voltatok. –vágott közbe főnököm.
- Háát, mivel az egyetlen nyomunk egy cipőlenyomat a homokban, amit a szél úgy formálhatott mire oda értünk, ahogy akart, és feltehetőleg a holttest sem fog sokat segíteni. Szerintem nem sok köze lesz a Wagner-ügyhöz, talán csak annyi, hogy hasonlítanak az áldozatok de ez alapján még nem köthetjük össze a két ügyet.
- Nos igen, de várjuk meg, hogy Al mit mond, hátha ő talál valamit, amin elindulhattok, addig futtassátok le a DNS-ét és az ujjlenyomatait az adatbázisokban, talán benne lesz.
- Meg lesz. –ezzel távoztam és egyenesen a patológiára mentem. Felvettem a laborköpenyt majd benyitottam. Greg már Dr. Robbins mellett állt.
- Megjöttem, nos, mink van?
- Egy 25 év körüli nő, vörös haj, barna szemek, a halál oka tompa tárgyi trauma a koponya hátsó része betört, a jobb karja két helyen is eltört, mindkét térdén zúzódások látszanak, minthogyha elütötték volna. Vettem nektek DNS-mintát, ujjlenyomatot valamint hüvelyi-mintát is. –magyarázott a doki miközben végig mértem az asztalon fekvő fiatal lányt.
- Valami különös ismertetőjel, ami alapján azonosíthatnánk? Esetleg nem volt nála telefon vagy tárca? –kérdezte Greg amikor megálltam mellette.
- Egy mobiltelefon volt nála a zsebében, de nincs a legjobb állapotban, minthogyha rátapostak volna, vagy leejtették volna. A fényképek már a gépben vannak, adjátok ki az egyik képet a médiának és ők majd segítenek azonosítani, hogyha a gépben nincsen benne.
- Köszi, doki! –átvettem a mobilt és a mintákat, Greg pedig a ruháit majd elindultunk az egyik vizsgálóba.
- Majd én átnézem a ruháit.
- Oké, én lefuttatom az adatbázisokon a mintákat. –ezzel beraktam a gépbe a DNS-mintákat és hagytam hagy dolgozzon, az ujjlenyomatokat pedig beszkenneltem és elindítottam a keresést- Megpróbálok valamit kiszedni a telefonból, de ahogy Robbins doki mondta igencsak össze van törve.
Greg csak bólintott és folytatta a lázas kutatást a ruhákon, amikor az egyik gép jelzett.
- Találat az ujjlenyomatoknál. Egy bizonyos Liza Bont-ról lenne szó, aki csupán azért van benne a gépben, mert a Tengirs-ben dolgozott.
- A Casino-kban csak ujjlenyomatot vesznek az alkalmazottaktól, DNS-t nem, de akkor már tudjuk, hogy az áldozatunk egy Casino-ban dolgozott, ahogy Wagner többi áldozata is. Ki kellene kérdeznünk Wagner-t majd erről is, de előtte… -talált egy hajszálat a nő pólóján- ennek a gazdáját keressük meg.
- Ha Wagner-től van DNS-ünk akkor összetudjuk hasonlítani őket. –ekkor jelzett a másik gép is- A sperma tulajdonosának DNS-e hét allélben egyezik Wagnerével.
- Testvér? Gyerek? –találgatott Greg.
- Nem tudom, de megyek szólok Grissom-nak, megkért, hogyha bármi van azonnal szóljak.
- Oké.
Ezzel én távoztam, és átmentem Grissom irodájába, ahol a főnök éppen Sara-val volt „elfoglalva”. Nem lepődtem meg amikor benyitottam.
- Öhm, Barbara, ez nem az …-kezdte Grissom, mire Sara elhallgattatta.
- Nyugi, édes, ő tud rólunk.
- Jah, rendben... nos mit szeretnél Barbara?
- Hát, fejlemény van az ügyben. Az áldozat Lisa Bont, a Tengirs-ben dolgozott felszolgálóként.
- Wagner többi áldozata is abban a Casinoban dolgozott.
- Ez igaz, de Doki szerint 4 vagy 5 órája lehet halott, akkor pedig Wagner még itt volt nálunk!
Láttam Grissom-on, hogy gondolkozik.
- Ki áll olyan közel Wagner-hez, hogy ha vele bármi történne az az illető bármit megtenne helyette?
- A feleségéről nem tudunk semmit, a legközelebbi rokona a bátyja ő pedig a New York-i börtönben ül, legalábbis a legutolsó adataink szerint.
- Mikoriak az adatok?
- Múlt heti…-leesett, hogy miről is van szó- A fenébe, máris felhívom Mac-et és megkérdezem, hogy mit tudnak róla.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
