|
Egy Új Élet Küszöbén, II.
Néhány perc múlva beértünk a laborba. A tesóimat először nem akarták beengedni, aztán a portást rövid győzködés után sikerült rávennem, majd azt is megtudtam, hogy a többiek a pihenőben várakoznak. Így hát elindultam a pihenő felé. Amikor benyitottam és a két testvérem is követett minden szempár ránk szegeződött.
- Szia Sara, hát ők kik? –kérdezte Nick.
- Sziasztok! Ők itt Samantha és Stella Sidle, a testvéreim.
- Neked vannak testvéreid? –ekkor jött be Grissom. Nem mertem a szemébe nézni, valószínűleg ő is hallotta Greg meséit.
- Igen, és szeretném beadni a felmondási kérelmemet, New York-ba költözöm velük.
- Tessék?! –akadt ki Catherine. Úgy tűnt, hogy annyira nem haragudott rám, amiért úgy kidobtam a lakásomból. Gil szó nélkül szétosztotta a papírokat, majd távozott. A testvéreimhez fordultam.
- Ne haragudjatok, de ez most egy nehéz ügy lesz, meg kell győznöm róla, hogy írja alá a kérelmet. –Sam és Stella bólintott, majd tovább mentem Grissom irodájához. Megálltam az ajtó előtt. Ahogy ránéztem a széken kuporgó Griss-re valami meleg érzés fogott el, elmosolyodtam, de mélyen belül valami mardosó érzést éreztem. Először is tisztáznom kellett vele, hogy mi történt az elmúlt este. Kopogtam, beléptem majd becsuktam magam mögött az ajtót, így félhomályban maradtunk.
- Szia, beszélhetnénk? –kérdeztem halkan.
- Hát ránk férne…
Valamit szorongatott a kezébe, de nem tudtam rájönni, hogy mi lehetett az. Ahogy közelebb léptem és leültem a székre, megláttam. Egy apró kis vörös bársony doboz.
- Tudod Sara, ezt az este még viselted, aztán levetted, mondván, hogy az éjjel során nehogy összetörjön, csakhogy most még is itt van és nem az ujjadon.
Kezdtem érteni, hogy valami nem stimmel a dolgokkal.
- Mi van a dobozban Griss? –kérdeztem óvatosan, erre ő odaadta nekem. Kinyitottam és egy gyönyörű gyémántgyűrű csillogott benne.
- Ezek szerint nem emlékszel a tegnap este történtekre… -mondta Gil, majd felállt és átment a fürdőszobába.
„Te jó ég, ezek szerint én most Griss felesége vagyok?! Jézusom, évek óta erre vártam, csak valahogy nem így képzeltem el a dolgot.” Hirtelen nem tudtam, hogy mit mondjak. vagy tegyek. Rájöttem, hogy nem költözhetek el New York-ba. Zsebre vágtam a kis dobozt, majd kirohantam az ajtón és meg kerestem a testvéreimet.
- Lányok, baj van.
- Mi az Sara? –kérdezte Sam.
- Nem mehetek el New York-ba…
- Tessék?!
- Sajnálom, de nem tudok elmenni, tegnap este a csapattal ünnepeltem a szilvesztert, csak hogy lecsúszott egy üveg tequila is és nem igazán emlékszem a történtekre, de valahogy kezd néhány dolog derengeni. –elővettem a kis dobozt- Köztük szerepel ez is. –kinyitottam és megmutattam nekik a gyűrűt- Tegnap ez még az ujjamon volt, csak hogy erre én már nem is emlékszem.
- Erre van egy jó segítségünk. Van itt valami eldugott hely?
- A női mosdó a 2.on. Alig lehet megtalálni.
Felmentünk a másodikra és kis bolyongás után megtaláltuk a női mosdót. Üres volt. Beléptünk, majd Stella bezárta az ajtót.
- Hívd az Árnyak Könyvét!
- Mi? Innen is sikerülhet?
- Persze, csak koncentrálj.
Koncentráltam, és néhány pillanat múlva az Árnyak Könyve kékes fény kíséretében már a kezemben pihent. Sam átvette és elkezdte lapozni.
- Mi keresünk? –kérdeztem érdeklődve. Sam pár perc múlva megállt az egyik lapnál, majd felém fordította a könyvet- Az igazság varázslata?
- Hasznos. Na gyerünk, olvasd fel!
Bele kezdtem:
- „ Aki az igazságot kívánja feltárni, annak a titkok, szívek kitárulnak. Mostantól egészen holnapig, amíg az emlékezésnek vége nem lesz. Azok akik most a házban vannak, igazat beszélnek és az is hallanak.”
Valami furcsa borzongás járt át.
- Na gyerünk, most irány a te „férjedhez” és faggasd ki!
Úgy tettem, ahogy Sam mondta, visszamentem az irodába.
- Hol…-kezdte Griss.
- Ne! –vágtam közbe- Most én kérdezek.
- Oké.
- Mi történt tegnap este?
És minthogyha egy pillanatra megfagyott volna a levegő, de aztán Grissom belekezdett a mondandójába.
- Nos, elindultunk innen a laborból olyan 7 körül. A parti fergeteges volt, megnyertük az év csapata címet, te akkor már Nick-kel versenyben teqiulláztál. De csak a második pohárnál tartottál, tehát még nem voltál berúgva amikor megkértem a kezedet, te pedig a nyakamba ugorva igent mondtál, majd mielőtt megcsókoltál volna, legurítottál még egy pohárral. Aztán elmentük és összeházasodtunk, majd visszamentünk a bulira, az éjszaka pedig minden lehetséges pózt kipróbáltunk…
Tátott szájjal hallgattam a történetet és minthogyha kezdtem volna emlékezni arra, hogy mi is történt. Ezzel lemondhattam New Yorki életemet. Most már biztosan. Megbeszéltem a testvéreimmel mindent és úgy döntöttünk, hogy ők költöznek ide. A nagyit sikeresen megmentettük egy gonosz boszorkány karmai közül, én pedig összeköltöztem Grissom-mal. Amikor a testvéreimnek szüksége volt rám akkor siettem hozzájuk. Grissom-mal kissé nehéz volt megértetnem, hogy mi is vagyok valójában, azt, hogy boszorkány vagyok, de végül beletörődött és kezdte megszeretni az erőimet, úgy ahogy én is.
The End
Írta: Sandle
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
