4. fejezet
Csupán egy negyedóra telhetett el és már bent is voltak a Labor kapuján. Catherine-nel találkoztak, aki Sara rámosolygott így már fel sem kellett tennie a nyelve hegyén várakozó kérdést. Cath elmosolyodott, majd tovább ment a folyosón. A következő kanyarnál Sara és Griss Nick Stokes-szal, Greg Sanders-szel és Warrick Brown-nal került szembe.
- Mitől vagy ilyen vidám Sara? –kérdezte Nick meglepődve
- Megütöttem a főnyereményt.
- A Sanders-vasúton lovagolt múlt éjjel! –kacsintott Greg.
- Csak az álmaidban! –mondta Sara- Ennél nagyobb az én nyereményem.
- Most megsértetted a kalauzt! –mondta Greg miközben morcosan grimaszolt.
- Hát haver, te most így jártál! –nevetett Warrick, majd hagyták tovább menni Griss-éket, akik a következő kanyarnál már Grissom irodájába fordultak. Sara lépett be először és hamarosan hallotta, ahogy a mögötte lévő férfi kulcsra zárja az üvegajtót.
- Mire készülsz Griss, itt van a papír az asztalodon.
A férfi elmosolyodott. Behúzta a függönyöket és becsukott minden ablakot.
- Grissom?
Gil Sara eléállt és átölelte, majd megcsókolta őt.
- Pont itt Gil? Bárki bejöhet! –próbált érvelni Sara, miközben alig bírt ellenállni annak, ahogyan a férfi a nyakát csókolgatta.
- Van jobb ötleted?
- A fenébe is édes! –mondta Sidle- Kit érdekel ha meglátnak! –ezzel elkezdte kigombolni a férfi ingjét.
- Ez a beszéd szívem! –mosolygott Griss, majd viszont-vetkőztetésbe kezdett. A ruhadarabok úgy hullottak a földre, mint ősszel a falevél. Mind a ketten ssókolni akarták a másikat, érezni akarták, be akarták pótolni az elmaradt 6 évet. Aztán pár perc után egyszerre értek fel a csúcsra...
- Jézusom Grissom, csak most kezdek igazán ráérezni, hogy mit hagytam ki az elmúlt 6 év alatt. –mosolygott Sara miközben ruháit keresgélve próbált felöltözni, és a férfit is próbálta rávenni, hogy öltözzön fel.
- Nem baj, egy hét alatt majdnem mindent bepótolhatunk. –mosolygott Griss, majd ő is felöltözött. Sara elnevette magát.
- Akkor ez lesz eddig életem legjobb hete! –mondta Sara, majd széthúzta a függönyöket és kinyitotta az ajtót- Mindjárt jövök! –kacsintott, majd becsukta maga mögött az ajtót. Szélesen elmosolyodott és Catherine Willows keresésére indult...Gil addig sietősen próbált rendet rakni a földre szórt dolgok halmazában. Nem gondolta volna, hogy idáig is eljuthatnak az első alkalommal. Gyorsan rendet rakott, majd elővette aktuális ügyének egyik aktáját és próbálta a gondolatait elterelni Sara-ról, de nem nagyon sikerült. Az ügy igencsak érdekes volt, és már 3 hónapja bajlódtak vele, de nem sikerült kézre keríteniük a tettest. A gyilkos, miután pontosan eltervezte, hogy miként öli meg áldozatait, egy apró miniatűrt hagyott ott a helyszíneken, amik azoknak pontos másolata volt. Ezalatt a három hónap alatt három miniatűrt gyűjtöttek be, és Gil érezte, hogy hamarosan megkapják a következőt is...Eközben Sara megtalálta Catherine-t.
- Szia Cath!
- Szia Sara! Na?
Sidle elmosolyodott és megigazította a ruháját és a haját.
- Wow, ilyen jól összejött a tervünk?
- A jól az nem kifejezés, én inkább azt mondanám, hogy szuperül, sőt fellegekbe szárnyalóan. –mosolygott Sara. Cath is elmosolyodott.
- Ennek nagyon örülök Sara.
- Meg kell, hogy köszönjem Cath, nélküled biztos, hogy teljesen összeomlottam volna! És valószínűleg Griss-t sem tudtam volna rávenni, hogy küzdje le a félelmeit és a gátlásait.
- Örültem, hogy segíthettem! Borzasztó volt nézni, ahogyan szenvedtetek. Kellett valamit tennem. –mosolygott Catherine…
|