*Flashback*Flashback*Flashback*Flashback*Flashback*Flashback*Flashback*

Amikor először felkereste Griss-t Vegas-ban épp egy helyszínen kísérletezett, hogy kiderítse, hogy az áldozat, hogyan került a tetőről a földre. Grissom már éppen az utómunkálatokat végezte és a helyszínt fényképezte, amikor Sara belépett a képbe és Griss mögé lépett.
- Nahát, micsoda felhajtás! –mosolyodott el Sara. Grissom felkapta a fejét és elmosolyodott.
- Meg sem kell fordulnom, Sara Sidle!
- Talált. –mosolygott Sara, amikor Grissom megfordult- Még mindig bábukkal dolgozol? Feltaláltak már más módszereket is...
- Mit? A Computer-szimulátort? Nem, egy természettudós nem mond le a valóságról. Newton-nak almája volt, nekem itt van Norman.
- Klasszikus. –mosolyodott el Sidle...

*Flashback*Flashback*Flashback*Flashback*Flashback*Flashback*Flashback*

Sara elmosolyodott, akkor még azt hitte, hogy nem döntött rosszul, hogy itt maradt. Ma már másképp gondolta. A próbálkozások kifárasztották őt lelkileg, és az összes visszautasítás mind csak rontott lelkiállapotán. És most már csordultig volt az érzésekkel. Amíg éppen az emlékeiben kutatott észre sem vette, hogy bejött Catherine Willows kolléganője is a szobába.
- Sara minden rendben van? –hallotta nőies hangját. Sara felnézett a vele szemben üldögélő nőre. Szőke tincseit egy hajgumival fogta össze és két bögre gőzölgő kávét tartott a kezében.
- Mi? Ja igen...persze, jól vagyok.
Sidle érezte, hogy Cathy nem hisz neki. Cath-nek van egy 14 éves lánya, akit egyedül nevel, mivel volt férje is meghalt. Az egyedülálló anya nagyon jól ismert mindenkit a laborban, többen csak azt mondták, hogy túl jó szeme van az emberekhez, de Sara nem hitt ebben.
- Láttam, hogy itt vagy bent, gondoltam, hogy megihatnánk egy kávét. –mondta Cath, majd átnyújtotta az egyik bögrét Sara-nak. Sidle megköszönte, majd belekortyolt a forró kávéba. Jóleső érzés volt számára, amint a barna ital legördült a nyelőcsövében.
- Blue Hawaiian? –kérdezte Sara- Honnan szerezted? Greg ezért ölni tudna.
- Még Greggo hagyta itt a múltkor és gondoltam, hogy ideje megkóstolni –mondta és belekortyolt saját kávéjába-, és tényleg nagyon finom.
Sara csak bólintott, majd ismét ivott egy keveset a finom kávéból és a tekintete a távolba meredt. Tudta, hogy Catherine tud arról, hogy mi zajlódik le közte és Grissom között, de nem mert tanácsot kérni kolléganőjétől. Végül pár perc után rávette magát, hogy megtegye az első lépést a lelkibékéje irányába.
- Catherine, segítened kell.
- Persze mondd csak, segítek, amiben csak tudok.
Sara régen hallotta Cathy-t ilyen önzetlennek.
- Tudod, hogy van ez a dolog Grissom és köztem. –Cath bólintott- Pontosabban épp az a baj, hogy nincsen. –javította ki magát Sara- De a lényeg az, hogy úgy érzem, hogy kezd betelni a pohár Griss nevetséges kifogásaival, és tovább kell lépnem ezen az egészen. De mivel itt dolgozom minden nap mellette, úgy érzem, hogy csak akkor fog mennie, hogyha visszaköltözöm San Fransisco-ba.
Willows üveges tekintettel meredt rá. Megértette Sara gondjait, de nem akarta, hogy barátnője távozzon. Elhatározta, hogy segít neki, bár meg voltak a saját gondjai is, tudta, hogy ezt Sara egyedül nem tudná megtenni.
- Figyelj rám Sara. Beszélek Grissom-mal, nem fogom hagyni, hogy a makacssága és a félénksége tönkre tegyen! Tudod, hogy olyan önfejű tud néha lenni, hagyni kell neki egy kis időt...
- Catherine, szerinted 6 év az nem elég hosszú idő?! –förmedt rá Sara.
- Te jó ég Sara! Te már 6 éve tűröd ezt?!
- Tűröm?! Mégis mit csináljak, ő nem fog lépni, én nem tudok, mert folyton visszautasít, de a lelkem mélyén tudom, hogy szeret. Csak éppen nem értem, hogyha tényleg szeret, akkor miért csinálja ezt velem.
- Sara, azt hiszem, hogy tudom már, hogy mit kell tennünk. Te most szépen fogod az összes cuccodat, adok neked egy kérelmet a felmondásra, azt gyorsan kitöltjük, és mielőtt hazamész leadod Grissom-nak és megmondod neki, hogy ki veszel még előtte néhány hét szabadságot. Ő ettől biztos, hogy meg fog rémülni, hogy itt akarod hagyni, ekkor jövök be én a képbe, hogy lelket öntsek belé. Ha rajtam múlik Sara, még ma este megisszátok együtt az első üveg vörösborotokat.
Sidle elmosolyodott. Megitta a maradék kávéját, majd letette az asztalra a bögrét és Catherine elé sétált. Kezét Cath vállára rakta.
- Köszönöm Cathy, nagyon sokat segítesz ezzel nekem, nem is tudod, hogy mennyit...Bemegyek a cuccaimért az öltözőbe, addig hozd azt a papírt.
Elváltak, majd 10 perc múlva már a hivatalos nyomtatványt töltötték. Elég nyomós indokokat írtak mindenhová. Aztán, ahogy megbeszélték Cath visszament az irodájába, Sara pedig megindult Grissom-hoz. Bekopogott, majd benyitott.
- Szia, csak egy percre zavarnék.
- Nem zavarsz, mondjad csak.
- Áh, csak ki szeretnék venni egy hét szabadságot, holnaptól... - odasétált az asztalhoz, a kezében a papírral- Meg ezt le szeretném adni –az asztalra csúsztatta a lapot-, na én megyek is, szia!
Grissom-nak ideje se volt reagálni a papírra, Sara olyan gyorsan távozott, hogy az irodája ajtaja már becsukódott mire feleszmélt, hogy milyen papírt rakott le.
- Felmondási kérelem... –olvasta halkan Griss, ekkor ismét nyílt az ajtaja és Catherine lépett be rajta.
- Miért vágsz ilyen savanyú képet Gil?
- Neked is szia!
- Mit tartogatsz a kezedben? Na, mindent harapó fogóval kell kihúzni belőled?!
Persze Cath már jól tudta, hogy miről van szó, és felkészült, hogy meggyőzze Griss-t, hogy keresse fel Sara-t és beszéljék meg...